- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A rulettet Blaise Pascal, francia matematikus találta fel.
153. szám - 2017. június
Idegen szavak alakváltozataiUgyanazok az idegen szavak a magyar nyelvbe is és a szerb nyelvbe is bekerülnek, de nem feltétlenül ugyanabban az alakban. Jellegzetesek azok az esetek, amikor az idegen szó magyar változatában k van, szerb változatában pedig g. Ezenkívül arra is felfigyelhetünk, hogy egynéhány idegen szót magyarul x-szel írnak, szerbül pedig gz-vel.
|
9
|
A Magyar Szó sajtószemle rovatát olvasva akadt meg egyszer a szemem a következő mondaton: "Ezért klánokba és titkos érdekcsoportokba szerveződnek, munkájukat intrigákkal kezdik, hogy végül nyílt hajszákat szervezzenek." Nem beszélve arról, hogy indokolt-e mellérendelt tartalmat célhatározói mellékmondat alakjában kifejezni (a hogy kötőszó helyett inkább a pedig használatára lenne szükség), feltűnő, hogy a cselszövésre, ármányra, fondorlatra utaló intrika szó g-vel szerepel. Mintájáért nem kell messzire mennünk, a szerb nyelvben van intriga alakja ennek a francia eredetű szónak. Az intrigue német közvetítéssel került a magyarba (die Intrige a német alakja, azzal, hogy a géből ká lett benne, vagyis intrikává módosult). A magyar nyelvben kialakult származékai is kával hangzanak: az intrikus melléknév (jelentése 'áskálódó, cselszövő, bajkeverő, intrikál ige (ez 'áskálódik, cselt sző, ármánykodik, fondorkodik' értelemben fordul elő). A szerb intriga szónak viszont gével hangzó származékai vannak: intrigant, intrigantkinja, intrigirati v. intrigovati. Az intrigant főnév olyan személyre vonatkozik, aki áskálódással, cselszövéssel foglalkozik (szinonimái közé tartozik a spletkaroš, a smutljivac és a podmetač neistina), az intrigantkinja vagy spletkašica áskálódó, cselszövő nőre utal, az intrigirati vagy intrigovati ige pedig 'intrikál, áskálódik, cselt sző' jelentést hordoz. Az említetthez hasonló eltérés más idegen szavak esetében is megfigyelhető. A francia eredetű szerb regrut a magyarban rekruta, a németből való galošne kalocsni, a szintén német gamaša kamásni (vagy kamásli), az angol eredetű grombi krombi stb. A magyar rekruta szó és származékai nem helyettesíthetetlenek, a népies hangulatú rekruta köznyelvi megfelelője újonc, a rekrutál ige jelentését az újoncoz vagy a toboroz szó is kifejezheti, a rekrutálódik viszont lehet gyűlik, kiegészül, toborzódik. A kalocsni német eredetű szava a magyarnak, a bizalmas szóhasználatban sárcipőt jelöl, a németből való kamásni pedig a bokavédő vagy a lábszárvédő bizalmas megfelelője. A krombi ruhaanyagot jelöl, olyan kétrétű, vastag gyapjúszövetnek a neve, amelynek egyik oldala bordázott. Egyes görög eredetű szavakat a szerbben gz-vel írnak, a magyarban pedig x-szel (de itt is gz-vel ejtik). Ilyen párnak számít az egzodus – exodus, egzogen – exogén, egzoterican – exoterikus, egzobiologija – exobiológia, egzil – exilium, egzogamija – exogámia, egzorcizam – exorcizmus, egzarh – exarcha, egzarhat – exarchátus. A szerb egzodus és a magyar exodus közötti némi jelentéskülönbség is megfigyelhető; mindkét nyelvben a biblia egyik részére vonatkozik. Mózes második könyvére utalnak vele, amelyben a zsidóknak Egyiptomból való kivonulásáról van szó. A magyarban irodalmi fogalomként is számon tartják: az antik tragédiákban a mű záró része, egyúttal pedig a színészeknek a színpadról való ünnepélyes kivonulása; a szerb nyelvben viszont általában is jelent kivonulást, egy nagyobb közösségből való távozást, gyakran kiűzetést is. Az exogén külső eredetűre, ill. külső hatásra bekövetkezőre vonatkozik, külön élettani és földtani jelentései is kialakultak. Az exoterikus nem tévesztendő össze az ezoterikussal, az előbbi a kívülállóknak is hozzáférhető, érthető, az utóbbi pedig titkos, rejtett, amit csak hivatottak értenek, ami csupán számukra hozzáférhető. Az exobiológia a más égitesteken való élet lehetőségeit és megjelenési formáit tanulmányozza. Az exilium a számkivetés, száműzetés szinonimája. Az exogámia nem más, mint a nemzetségen vagy a csoporton kívüli házasság kötelezettsége. Az exorcizmus voltaképpen ördögűzés, a katolikus vallásnak egyik szertartása. Az exarcha görögkeleti püspök, egyházmegye vezetője; a bizánci birodalomban tartományi kormányzót is jelölt. Az exarchátus az a terület, amely valamely exarcha fennhatósága alá tartozik. |
Kapcsolódó cikkek
- Szentek a magyar nyelvben
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata