- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.
142. szám - 2016. július 1.
A lényeg elsikkadása a sajtónyelvbenA sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…
|
6
|
Többek között a lényeg főnév és származékai is a fölöslegesen használt sajtónyelvi szavak közé tartoznak. A következő mondatok vidéki hetilapjainkban jelentek meg: "Lényegesen több az anyagi kár is a tavalyi időarányosnál"; "… a tavalyihoz képest lényegesen kevesebb árut értékesítettek a külföldi piacon."; "A hernyó a növény jelenlegi fejlődési szakaszában már nem tud lényegesebb károkat okozni... " Ezek csupán kiragadott példák. Lényegesen több helyett inkább azt kellett volna mondani, hogy jóval nagyobb (a kár ugyanis nem sok vagy kevés szokott lenni, hanem nagy vagy kicsi), a lényegesen kevesebb szókapcsolatot ajánlatos a jóval kevesebb szókapcsolattal helyettesíteni, a harmadik mondatban pedig nem annyira lényegesebb károkat kellene említeni, mint nagyobbakat, tetemesebbeket. Tehát: Az anyagi kár is jóval nagyobb a tavalyi időarányosnál.; A tavalyihoz képest jóval kevesebb árut értékesítettek a külföldi piacon.; A hernyó a növény jelenlegi fejlődési szakaszában már nem képes nagyobb (vagy tetemesebb) károkat okozni. A lényeges, a lényegesen, a lényegében, a lényegtelen, a lényegbevágó stb. voltaképpen nem hibás szó, noha rendszerint találhatnánk náluk választékosabbat is. Főleg akkor válik problematikussá a használatuk, ha túlságosan gyakran élünk velük. A lényeg főnév származékai leginkább a sajtónyelvben fordulnak elő, mégpedig alapszavuktól többé-kevésbé eltávolodott jelentésben. Maga a lényeg főnév elsősorban filozófiai fogalmat jelöl, a valóság tárgyainak alapvető, meghatározott tartalmára utal, arra, amely nélkül nem létezhetnek. Jelenti továbbá a beszédben, írásműben található legfontosabb tartalmi elemek összegét. Ennek megfelelően a lényeges melléknév is főleg olyan dologra vonatkozik, ami valaminek a lényegéhez tartozik, illetve ami alapvetően fontos. A sajtónyelvben további jelentésekkel is felruházzák, jelentősre, számottevőre, sőt nagyra is utalnak vele. A lényegtelen melléknévnek már eleve nem az az értelme, hogy 'lényeg nélküli', hanem az, hogy 'nem fontos, nem jelentős', de elenyészőre, apróra is vonatkozhat. A lényegesen, mint tapasztalhattuk, jelentheti azt, hogy jóval, vagy pedig számottevően, jelenősen stb. A lényegében kifejezheti, hogy alapjában véve, tulajdonképpen, valójában, voltaképpen. A lényegbevágó összetétel már egyenesen sajtónyelvi használatra jött létre, arra mondják az újságírók, hogy lényegbevágó, ami fontos. A lényeg főnév származékai és egyes ragos alakjai a sajtónyelv divatszavaivá lettek, minden bizonnyal jóhangzásúnak, kifejezőnek, választékosnak érzik az újságírók, és ezért használják őket nyakra-főre. Az említett szavaknak túlságosan gyakori használata egyhangúvá teszi a stílust, ahelyett, hogy élénkítené. A változatosság kedvéért olykor érdemes más szavakkal helyettesíteni őket. A lényeges például lehet jelentős, számottevő, alapvető, fontos; a lényegében váltogatható a voltaképpen, a tulajdonképpen, a valójában szóval vagy az alapjában véve szókapcsolattal; a lényegtelen helyett mondhatjuk azt is, hogy mellékes, jelentéktelen, elenyésző stb.; a lényegbevágó néha más melléknevekkel is kifejezhető, mint például a fontossal, a jelentőssel vagy az alapvetővel. A lényeg főnév különböző származékai, illetve alakváltozatai éppen azzal vesztik el értéküket, kifejező erejüket, hogy divatszóvá válnak, hogy unos-untalan felhasználják őket az újságírók, ahelyett, hogy esetleg más megfelelő vagy kifejezőbb szót keresnének helyettük. Ne mindig lényeges kérdésről kelljen olvasnunk (ha fontos is lehet), vagy lényeges előrelépésről (ez inkább jelentős), netán lényeges eredményekről (ha számottevőnek is nevezhetjük őket). Hatásosabb az olvasók tájékoztatása, ha az újságcikk változatosabb (egyúttal pedig gondosabb) szóhasználatú, nem pedig egyhangú. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata