- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ... hogy a csernobili atomerőmű-baleset radioaktív fertőzése 130 ezer négyzetkilóméterre terjedt ki, és több mint ötvenmillió embert érintett közvetlenül?
170. szám - 2018. november
Addig utalószavas közmondásokSzerkezetük szerint a közmondások sokfélék lehetnek, egyszerű mondatok és összetettek is vannak köztük. Az alárendelő összetett mondat szerkezetűeknek egyik jellegzetes csoportjába sorolhatók azok, amelyek főmondatában az addig utalószó szerepel
|
7
|
Az ilyen közmondások egyik jellegzetes példánya az Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ez a közmondás arra utal, hogy a veszélyes próbálkozásokra, a sorozatosan elkövetett csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember. A nyelvjárásokban úgy is mondják, hogy Addig jár a korsó a kútra, míg füle szakad, vagy míg nyaka szakad. Olyan változata is előfordul, mely szerint Addig megyen a korsó a vízen, míg egyszer elmerül. Több közmondásunknak is ehhez hasonló a szerkezete: Addig hajlítsd a fát, míg fiatal!; Addig üsd a vasat, míg meleg!; Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!; Addig lépj a vízbe, míg kövét látod!; Addig játszik macska az egérrel, míg meg nem eszi.; Addig hamis az ember, míg eleven.; A rózsa is addig szép, míg fiatal.; Addig játszik az eb, míg kutyó a neve.; Addig gondoskodjál betegségedről, míg egészséges vagy!; Addig kapar a tyúk, míg szemre talál.; Addig jár lopni a tolvaj, míg fölakasztják.; Addig papé a fára, míg benne a pára.; Addig úszik a buggy a vízen, míg el nem pukkad,; Addig kell a madarat fogni, míg a nap a lépre nem süt.; Addig szolgád a szó, míg ki nem mondottad.; Addig úszik a tök a vízen, míg el nem merül; Addig jár az ember a varjúk közé, hogy végre megtanul károgni. Mondattani szempontból ezeknek a közmondásoknak a zöme időhatározói alárendelő összetett mondat, de helyhatározói, illetve következményes mondat is akad köztük. Az Addig hajlítsd a fát, míg fiatal! közmondás arra tanít bennünket, hogy fiatal korában lehet nevelni, alakítani az embert. Addig üsd a vasat, míg meleg!, ill. Addig verd a vasat, amíg tüzes! – mondják a kedvező helyzet felismerésére, a kínálkozó alkalom kihasználására biztatva az embert. A Hevenyében kell a vasat verni tájnyelvi közmondás is ugyanazt sugallja. Az Addig nyújtózkodj (vagy nyújtózz), ameddig a takaród ér közmondás szerint számolni kell a lehetőségekkel, illetve az ember ne költekezzen anyagi erején felül. Az említett közmondások közül több jobbára csak a régi nyelvben fordul elő, manapság már nem ismerik: Addig lépj a vízbe, míg kövét látod! Ez a bölcs mondás voltaképpen óvatosságra figyelmezteti az embert. Addig játszik macska az egérrel, míg meg nem eszi. Ez is az emberre vonatkozik, mondván, hogy addig kerülgetik a bajok, míg végül elérik. Addig hamis az ember, míg eleven. E szerint a közmondás szerint élete folyamán az ember sok bohóságot elkövet. A rózsa is addig szép, míg fiatal. Itt a rózsa a lányt jelképezi. Nyilván, hogy a fiatalság bizonyos szépséget is feltételez. Az ifjúság játékos kedvvel is együtt szokott járni. Ha oda az ifjúság, oda a játékos kedv is – tanítja a következő közmondás: Addig játszik az eb, míg kutyó a neve. Az Addig gondoskodjál betegségedről, míg egészséges vagy közmondásból megtudjuk, hogy a betegséget lehetőleg meg kell előzni. Addig kapar a tyúk, míg szemre talál. Ez a közmondás kitartásra buzdít: addig próbálkozik az ember, míg sikert nem ér el. Addig jár lopni a tolvaj, míg fölakasztják – vagyis előbb-utóbb minden bűnös elveszi a büntetését, Az Addig papé a fára ('egyházi javadalom'), míg benne a pára közmondás szerint a személyre szóló jog az ember halálával megszűnik. Addig úszik a buggy ('bugyborék') a vízen, míg el nem pukkad. Ennek értelme: a veszélyes próbálkozásokra előbb-utóbb ráfizet az ember. Tájnyelvi használatú közmondások az alábbiak: Addig kell a madarat fogni, míg a nap a lépre nem süt – vagyis addig kell valamit szorgalmazni, intézni, amíg kedvez az alkalom; Addig szolgád a szó, míg ki nem mondottad (meg kell fontolnunk, hogy mit mondunk, mert kijelentéseinket nem másíthatjuk meg); Addig jár az ember a varjúk közé, hogy végre megtanul károgni (a rossz társaság előbb-utóbb mindenkit elront). |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata