- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...az USA-ban 1960-hoz képest az átlagos állampolgár legfeljebb két és fél centiméterrel lett magasabb, viszont a felnőtt átlagos testtömege ezen idő alatt kb. 11 kilogrammal nőtt?
116. szám - 2014. május 01.
A határon túli magyar nyelvi nehézségeiEgy magyar nyelv van ugyan, de a Magyarországra érkező határon túli és más külföldi magyarnak mégis gyakran vannak nyelvi nehézségei…
|
20
|
Más közegben él a magyar nyelv az utódállamokban, mint az anyaországban, eltérőek a társadalmi és a gazdasági viszonyok, a nyelvhasználat feltételei, a szokások. Nyilván nem kell különösebben bizonygatnom, hogy egy magyar nyelv van, és hogy számos más nyelvtől eltérően a magyarnak a nyelvjárásai nem különböznek annyira a köznyelvtől, hogy akár egyiküket is külön nyelvnek lehetne vélni. Ennek ellenére kijelentem, hogy a Magyarország határain kívülről (Erdélyből, Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, a Muravidékről, az Őrvidékről és máshonnan) odaérkező magyarnak mégis gyakran vannak nyelvi nehézségei (különösen, ha nem néhány napig tartózkodik Magyarországon, hanem hosszabb ideig). Bizonyos szavakat nem ismer a határon túli magyar, másokat nem ugyanabban a jelentésben használ, olykor más stílusértéket tulajdonít egy-egy szónak vagy kifejezésnek, és egyáltalán a nyelvi viselkedése nem mindig olyan, mint az anyaországié. Ami az egyik helyen illetlenségnek számít, az a másik helyen csupán furcsaság, ami otthon különös, az itt megszokott stb. Egy Erdélyből Magyarországra, Marosvásárhelyről Szolnokra települt író számol be többek között nyelvi nehézségeiről "Levelek a hazából a honba" című könyvében. Sorait olvasva magunkra ismerhetünk. A Magyarországon turistaként, látogatóként, üzletelőként, tanulóként, dolgozóként vagy menekültként tartózkodó vajdasági magyarnak is hasonló problémákkal kell szembenéznie. Molnár H. Lajos, az író, aki 1987 nyarán menekültként érkezett Magyarországra, egyáltalán nem számított arra, hogy nyelvi nehézségei lesznek abban az országban, amelyben az ő anyanyelve a hivatalos nyelv. Mégis lépten-nyomon nyelvhasználati problémákba ütközik. Az üzletben sárgarépát szeretne venni, és murkot kér, otthoni beidegződés szerint, de elutasítják, hogy nincs. Gyökér van. Másutt a sárgarépa változattal kísérletezik, de az eredmény ugyanaz. Étteremben flekkent kér szalmakrumplival. Kap helyette sertéssültet hasábburgonyával, illetve éppen azt, amit eredetileg is akart, ugyanis a pincér ezen a néven tartja számon az ételt. Meglepődik azon, hogy a Magyar Rádióban színes előjegyzési naptár helyett kolor agendákat reklámoznak, hiszen románul majdnem pontosan így mondják. Azt is különösnek tartja, hogy nemcsak azt hívják komának, aki valakinek a gyermekét keresztelte, hanem a teljesen ismeretlen embert is. A vajdasági magyarnak is lehetnek efféle élményei, meglepetései és csalódásai Magyarországon. Az még csak hagyján, hogy a műszaki boltban hiába kér szajlát, ott fékvonókötélnek ismerik (egyébként is a szajla szerb szó); akkor is csodálkozva néznek rá, ha a központot keresi, odaát ugyanis a centrum járja. Ha gyereke nyiratkozni akar, a fodrász nem azt kérdezi tőle, hogy siskára vágja-e a haját, hanem hogy szeretne-e frufrut. Nem kell a szülőnek meglepődnie azon, ha a gyerek nem apunak, illetve anyunak szólítja, hanem papát és mamát mond (hiszen a többiek is ezt mondják szüleiknek). A pesti gyerekek télen nem szánkóznak, hanem ródliznak, úgyhogy ezt is tudomásul kell vennie a magunkfajtának. Azt az átlátszó műanyag ragasztószalagot, amelyet gyermekkoromban pénzragasztóként ismertem, és amelyet szerb mintára szelotejp néven emlegetünk (angolosan), Magyarországon celluxnak nevezik. Amit mi fehérítőnek ismerünk, az odaát hipó. Nálunk a gyerekek köszönnek csókolomot a felnőtteknek, az anyaországban idős férfiak is fiatal és kevésbé fiatal hölgyeknek. Az efféle példák sorát tovább lehetne folytatni. Bizonyos nyelvi nehézségek tehát vannak, de ez nem is lenne különösebb baj, ha gyakran nem járna együtt fölényeskedő kioktatással, megvető pillantásokkal, gyűlölködő magatartással. Hiába beszél magyarul folyékonyan az ember, egy-két szó mégis elárulja róla, hogy külföldi, sőt némelyek szemében idegen. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Személynevek változatai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata