- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a gyermekeknek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön?
193. szám - 2020. október
Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarbanAz -or, -ör végű magyar szavak közül több is török eredetűnek mutatkozik: a bátor melléknév, a csődör főnév, a gyötör ige, a sátor főnév, a tükör főnév stb. Szerintem a fodor főnév és a bodor melléknév is közéjük tartozik.
|
3
|
A bátor ótörök eredetű, összefüggésben van a 'jó' értelmű kun bayatur, a 'hős, merész' jelentésű oszmán batir, és a hősre vonatkozó mongol bayatur szóval. Már a XII. századi magyar forrásokban 'merész, hős' értelemben jelentkezik, a Bécsi kódex 'biztos' jelentésben használja, a XIX. században 'szelíd', illetve 'gyors' jelentéssel is felruházzák. A csődör valószínűleg kun-besenyő eredetű, a csagataj čavdur szóra vezethető vissza. Etimológiáját művelődéstörténeti okok támogatják, ugyanis a kunok és a besenyők híres lótenyésztők voltak. Eredeti jelentése 'ménló', később más nagyobb állat (például teve) hímjére is vonatkoztatták. A XX. század elején sajátos tájnyelvi értelme is kialakult: 'nagy nemi képességét gátlástalanul kiélő férfi'. A gyötör ótörök eredetűnek látszik, összefüggésben lehet a türk yitur ('elveszít, megsemmisít'), az ujgur yitur-, jitir- ('elveszít, elenged', az oszmán-török, türkmén yitir ('elveszít') igével. A magyarba került török szóalak jitür lehetett. Az egyeztetés jelentéstani szempontból nem meggyőző. A régi nyelvben nemcsak 'kínoz, bánt, fájdalmat okoz' jelentésben fordult elő, hanem 'büntet' értelemben is. A sátor kétségtelenül ótörök eredetű szavunk, türkmén megfelelője čadir, tatár čatir, baskír és karakalpak šatir, altaji satir, oszmán-török és azeri čadir stb. Ezek a szavak az 'összeilleszt' jelentésű čat- ige származékai. A sátor óriási területen elterjedt vándorszó, bekerült a perzsába, az arabba, az oroszba, az oszétba, a mongolba stb. A magyarból vette át a bolgár, a szerb, a szlovén, a szlovák a román, de lehet, hogy a lengyel, az ukrán és az orosz szó is a magyarból való. Eredeti jelentése 'szétszedhető vázra feszített, bőrből, ponyvából stb. összeállított építmény', de egyéb jelentései is kialakultak: 'fának sűrű árnyékot adó koronája', 'lugas', 'fedél, kupola, kupak', 'a koponyának egy bizonyos része', 'a mozdonyvezető és a fűtő tartózkodási helye'. A tükör is valószínűleg ótörök származék, eredetileg valami kerek tárgyra utalhatott. A magyarban számos jelentése jött létre: 'foncsorozott üveglap', 'példakép', 'csillogó vízfelület', 'nyomdaterméken a szedés által elfoglalt rész' stb. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a fodor és a bodor szót ismeretlen eredetűnek minősíti, mongol és török származtatását tévesnek tekinti, pedig az egyiknek is és a másiknak is vannak hasonló hangzású és jelentésű megfelelői a török nyelvekben. A török potor vagy potur éppen fodorra vonatkozik, a bodor, bodr lehet görbe, törpe, a bödörö pedig bodor, továbbá a bödör-, bodür- ige bodorít értelmű stb. Hogy nem véletlen egyezésről van szó, azt egyéb adatok is mutatják. Itt van még a bedrü, bödrü melléknév, amely 'görbe, hajlott' jelentésű, és a mai pödör igével lehet összefüggésben. Vámbéry Ármin, a neves XIX. századbeli turkológus a botor melléknevet is a török bodor származékának véli, de ez inkább magyar fejleménynek látszik, a botlik, botorkál, botránkozik szó családjába tartozik. A fodor főnév valaminek hullámosan összeráncolódott, kunkorodott részére, kisebb vízhullámra, kis gomolyagra vonatkozik, leginkább azonban díszítő szalagcsíkot jelöl (amelyet női ruha-darabra, függönyre dúsan redőzve varrnak). A régi irodalom melléknévként is használta 'fodros, göndör' jelentésben. A hozzá hasonló értelmű bodor nyelvjárási, illetve szépirodalmi használatú, elsősorban melléknév, de főnévként is él. Melléknévként 'karikába hajlóan göndörödőt' jelöl, fő-névként pedig szálas anyagnak göndörödő részére utal, vagy pedig 'fodor' értelemben szerepel. A fodor igei jelentésben is előfordult a régi nyelvben, a sodor, a peder és a teker szinonimájaként: 'valamit lebegővé vagy keringővé alakít, toll vagy csiga és tölcsér alakúvá csavar'. A magyar nyelvben levő török szókészleti elemek értékelését nagyban befolyásolja szemléleti hozzáállásunk. Ha ugyanis a magyart ugor-török keveréknyelvnek tekintjük, akkor nyilván nem tűnnek annyira idegennek a belső keletkezésűnek érzett török származékok. |
Kapcsolódó cikkek
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata