- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy átlagos emberi agy a testsúly mindössze 2%-át teszi ki, és a belélegzett oxigén 25%-át használja fel. A vesék az oxigén 12%át, míg a szív csupán 7%-át használja el.
129. szám - 2015. június
A királyok imádásaFranz Anton Maulbertschnak egyik alkotása A királyok imádása címet viseli. Aki nem ismeri ezt az alkotást, a címéből ítélve arra is gondolhat, hogy királyokat dicsőítenek rajta az alattvalók. De nem erről van szó….
|
4
|
A festő azt a bibliai jelenetet örökíti meg, amikor a napkeletről jött három király Betlehemben a gyermek Jézusnak hódol, egyikük aranyat hozva ajándékba, másikuk tömjénnel kedveskedve neki, harmadikuk pedig mirhát adva a gyermeknek… Aki nem tudná, hogy mi a mirha, elmondjuk róla, hogy vörös színű mézgaféléről (azaz gyantáról) van szó, amely egy bizonyos arábiai fából folyik ki, átlátszó, keserű és csípős ízű, a szaga viszont kellemes, ezért kultikus célú füstölésre használják, továbbá olajt is készítenek belőle. Egyébként Maulbertschnak, a barokk mennyezetfestés kiváló osztrák mesterének számos alkotása készült Magyarországon. Dolgozott Győrött, Pápán, Székesfehérvárott, Egerben stb. Legjelentősebb freskói a sümegi plébániatemplom falain és mennyezetén találhatók. Vajon mi okozhatja A királyok imádása címben a félreértést? Az, hogy az efféle nyelvtani szerkezetben a tárgyas igéből -ás, -és képzővel alkotott főnév egyaránt lehet cselekvő értelmű is meg szenvedő értelmű is. A szövegkörnyezetből általában kiderül, hogy miről van szó, végzi-e valaki a cselekvést vagy pedig elszenvedi. Amikor viszont nem kapunk elég információt a dologról (például címben, ha a birtokos szerkezet nem ágyazódik mondatba), felmerül a kétféle értelmezés dilemmája: az ember keresése (az ember keres valakit vagy valamit, illetve az embert keresik mások?), a család tájékoztatása (a család tájékoztat bennünket valamiről vagy a családot tájékoztatják), a vendégek üdvözlése (leginkább a vendéglátó szokta üdvözölni a vendégeket, de az is lehetséges, hogy a vendégek üdvözlik a vendéglátót), Zenga védése (aki nem tudja, hogy kapusról van szó, azt is hiheti, hogy Zengát kell megvédeni), Krisztus siratása (Adam Kraftnak, a gótika és a reneszánsz határán álló német szobrásznak a domborműve viseli ezt a címet, vele kapcsolatban megkérdezheti a tájékozatlan, hogy Krisztus sirat-e valakit vagy Krisztust siratják) stb. Némelyik ige esetében a szenvedő jelentés külön igealakkal különül el a cselekvőtől. Ilyen igepár többek között a szül és a születik, a meglep és a meglepődik, a kever és a keveredik, az emel és az emelkedik stb. Természetesen a belőlük képzett főnevek is eltérnek egymástól: szülés és születés, keverés és keverődés, emelés és emelkedés; a meglep igének nincs használatban meglepés származéka, viszont nemcsak meglepődés főnév van, hanem meglepetés is, mely a meglepődés állapotát vagy váratlan ajándékot fejez ki, illetve meglepő eseményre vonatkozik. Az -ás, -és képzős főnevekhez hasonlóan viselkednek egyes -at, -et toldalékos főnevek is (amelyek szintén tárgyas igéből vannak képezve. Az -ás, -és képzős főnév rendszerint folyamatban levő cselekvést jelöl, az -at, -et képzővel ellátott pedig egységes, teljes egészként fejezi ki a cselekvést. A régi nyelvben az -at, -et képző gyakran egyértékű volt az -ás, -és képzővel. A kódexek nyelvében a teremtet 'teremtés' értelemben fordul elő, a pusztulást pusztulatnak mondják, a sietet annyi mint 'sietés', a születet főnév születésre vonatkozik stb. Napjainkban cselekvő és szenvedő értelme is lehet a szeretet, a tisztelet, a vadászat főnévnek. A gyermek szeretete egyrészt azt jelenti, hogy a gyermek szeret valakit, másrészt pedig azt, hogy őt szeretik mások (a szülők, a pedagógusok, a lelkipásztorok stb.). Az öregek tisztelete elsősorban idős személyek iránt tanúsított tiszteletet fejezi ki, de arra is utalhat, hogy az öregek éreznek tiszteletet valaki iránt (ez lehet orvosuk, gondozójuk, lelki atyjuk). A sólyom vadászata azt is jelentheti, hogy az ember sólyomra vadászik, és azt is, hogy a sólyom vadászik más állatra. Az efféle birtokos szerkezetek kétértelműek ugyan, de csupán apró zökkenői lehetnek a kommunikációnak. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Személynevek változatai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata