- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.
122. szám - 2014. november 01.
Helyesírás a számítógépek korábanA helyesírási szabályzat főképpen a kézírásra vonatkozó utasításokat tartalmaz, a géppel való írást nem veszi figyelembe. Számítógépes helyesírásunk még nincs, pedig szükség lenne rá…
|
9
|
Mintegy száznyolcvan évve1 ezelőtt foglalták először össze a magyar írás szabályait, 1832-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályzatának első kiadása, a „Magyar helyesírás' és szóragasztás' főbb szabályai". Ebben és további kiadásaiban főleg a kézírásra vonatkozó útmutatások szerepelnek. A géppel való írás eleinte nem is lehetett volna tárgya a szabályzatnak, hiszen az írógép használata a tizenkilencedik század második felében kezdett elterjedni. Nyomdai helyesírás csupán a huszadik században született, Balassa József ismert magyar nyelvész adta ki 1929-ben Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai címmel. Számítógépes helyesírásunk még nincs, de lehetne, pontosabban szükség lenne rá. Akkor jelentkezett az első probléma a helyesírásnak számítógépes használatában, amikor szóelválasztó programot szerettek volna készíteni a tördelés automatizálásához. Kiderült, hogy az erre vonatkozó szabályokat nem lehet maradéktalanul megfogalmazni a gép számára, nem sikerült olyan algoritmust kidolgozni, amely eleget tenne ennek az igénynek. A kudarcért azonban nem a számítástechnikai szakemberek okolhatók, hanem a helyesírás. A magyar elválasztási szabályok ugyanis nem alkotnak egységes logikai rendszert. Bizonyos részeik nem formális szempontokon alapulnak, hanem tartalmi megfontolásokat követnek, a számítógép viszont formális utasítások alapján működik, a tartalmat közvetlenül nem érzékeli. A magyar írásgyakorlatban az elválasztás a szótagoláson alapul, a szavakat rendszerint szótaghatáron választjuk el. Ez így rendjén is volna, mivel a szótagolásnak egységes a szabályrendszere: szótagot egy magánhangzó alkot önmagában vagy mássalhangzóval együtt, ha a magánhangzóhoz egy mássalhangzó kapcsolódik, akkor rendszerint megelőzi, bizonyos esetekben pedig követi (egytagú szóban, magánhangzóval végződő szótag után), a két mássalhangzós szótagokban a mássalhangzók többnyire közrefogják a magánhangzót, vagy pedig követik, magyar szótagot egynél több mássalhangzó általában nem kezdhet (néhány olyan eset kivételével, amikor egytagú a szó, vagy az ilyen szótag a szó elején van, pl. drót, pla-ti-na). Mindezeket a szabályokat be lehet építeni egy számítógépes programba, formális utasításokká lehet őket átalakítani. Sajnos a magyar szótagolásban jelentéstani szempontok is kifejezésre jutnak a hangtaniakon kívül, az összetett szavakat ugyanis nem egységes szóként bontják szótagokra, hanem úgy, mintha tagjaik különálló szók lennének. És ez az, amit a géppel nem egykönnyen lehet megértetni. Formálisan ugyanis az a szó, ami egybe van írva, egy ilyen hangsorról a számítógép nem tudja megállapítani, hogy összetétel-e vagy nem (hacsak nem ismeri a lehetséges szavak teljes listáját és a kivételeket, mint amilyen a jobbágy főnév). Bizonyos esetekben problémát jelenthet a kétjegyű mássalhangzóknak és külön betűként is használatos elemeik kapcsolatának a felismerése, hogy például sz-ről vagy s-ről és z-ről, cs-ről vagy c-ről és s-ről van-e szó. Tudja-e a gép, hogy a pácsó nem lehet pá-csó (ugyanis itt cével és s-sel van dolgunk), hogy a mozgásszervi szónak miért nem mozgász-szervi az elválasztása (hiszen az ssz a hosszú sz hangnak a jele), hogy a hússzószokat is hús-szószoknak kell érteni, nem pedig húsz-szószoknak stb.? A megoldás nemcsak a program tökéletesítésében, finomításában van, hanem a helyesírási szabályoknak a korszerű igényekhez való igazításában is. Figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy ma már nemcsak kézzel írunk, hanem géppel is (manapság nem írógéppel, hanem számítógéppel), és hogy nemcsak a gondolkodó ember ír, hanem a gondolkodást jól-rosszul utánzó gép is. Az ő részére is kell nyitni néhány pontot a helyesírási szabályzatban! |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Személynevek változatai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata