- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a haj és a köröm tovább növekszik a halál után. Valójában a bőr szárad ki és húzódik össze a halál beállta után, ezért válik jobban láthatóvá a belőle kiemelkedő szőr és köröm.
118. szám - 2014. július 01.
A tegezés és a magázásA szóbeli vagy írásbeli kommunikációban hol közvetlenül szólunk másokhoz, hol közvetve. Az első esetben tegezésről van szó, a másodikban magázásról. A tegezés bizalmasabb forma a magázásnál. A beszélőnek ügyelnie kell arra, hogy mikor alkalmazza az egyiket és mikor a másikat…
|
14
|
A tegezés a magyar nyelvben egyes szám második személyű névmásnak, illetve második személyű igealaknak a használatát jelenti, a magázás pedig egyes szám harmadik személyű igealaknak és a maga, az ön, a kegyed stb. szónak az alkalmazását. Számos nyelvben, mint például az angolban, a franciában, az oroszban, a szerbben a többes második személyű névmás a magázó forma, némelyikben viszont a többes harmadik személyű (a németben). A tegezés rendszerint hasonló korúak és egyenlő rangúak között dívik. A magázás elsősorban ismeretlen személyeknek, idegeneknek a megszólításában jut kifejezésre, továbbá idősebbeknek és rangosabbaknak szól. Ezek a tegezés és a magázás alapszabályai. Számos esetben viszont eltérnek tőlük a beszélők. Gyakran például egyoldalú a tegezés: a tanító tegezi a kis diákot, a diák magázza tanítóját. Az azonos foglalkozásúak, helyzetűek, rangúak akkor is tegeződhetnek, ha nem ismerik egymást, vagy ha eltérő korosztályhoz tartoznak. Például az országúton összetalálkozó kamionsofőrök, a börtönben levő elítéltek, a terepen dolgozó pénzügyőrök, a versenyen részt vevő sportolók stb. Régen a gyerekek magázták szüleiket, ma viszont gyakran még a nagyszülőket is tegezik. Megtörténik, hogy az unokák tegezik a nagymamát és a nagytatát, a szülők pedig magázzák. Ma természetesnek tartjuk, hogy a házastársak tegezik egymást, régen viszont gyakran magázták. Falun szokásban volt, hogy az asszony magázta férjét, az viszont tegezte őt. A tegezés olykor sértő lehet, amikor például valaki ismeretlennel vagy idősebbel szemben alkalmazza. Különösen sértő a dolog, ha egyéb durvasággal párosul. Mire vársz, te majom! – mondja az egyik türelmetlen autós a másiknak az útkereszteződésnél. Bizonyos szitkozódások csak második személyben használatosak: Menj a francba! Derültséget keltene, ha valaki így mondaná: Tessék elmenni a francba! Az is letegezésnek számít, ha munkahelyen a fiatal munkatársat, az ifjú dolgozót rögtön tegezni kezdik az alkalmazottak, a munkások. Ez egyébként bátorításul is szolgálhat a fiatalnak, hogy az idősebbeket visszategezze. Egy hozzánk hasonló korú hivatalnokot sem illik tegező formában megszólítani, hiszen elsősorban az intézményt képviseli, és csak másodlagosan kortársunk. Az is meglehetősen furcsa dolog, amikor némelyek gyűlésen, értekezleten, kongresszuson tegeződnek, ha felszólalnak, hiszen a jelen levők többségének nem puszipajtásuk az ember vitapartnere, nem Pityu vagy Manci. Az, hogy személyes ismeretségben vagyunk valakivel, még nem jelenti azt, hogy a nagy nyilvánosság előtt bizalmas társalgást folytathatunk. Általános iskolában nem szokás magázni a diákokat, középiskolában lehet, az egyetemen pedig kívánatos (hiszen már felnőttekről van szó). Ha a tanár és a diák személyes ismerősök, és tegeződnek a magánéletben, a tanteremben illik magázódniuk. A tegezésnek tiszteletadó kifejezésformái is lehetségesek, ha például a megszólításban jelezzük a beszédpartnerünkhöz fűződő viszonyunkat: Hidd el, Feri bácsi!, Látod, kedves bátyám!, Légy szíves, Rózsi néni! stb. Az is előfordul, hogy a maga névmás használatát valamely esetben túlságosan ridegnek tartanánk, de tegezni sem szeretné a másikat. Ilyenkor közvetett formában szólunk hozzá: Azt szeretném mondani Ferinek, hogy több időre lenne szükség.; Mi a véleménye erről a titkár úrnak?; Sándor megjelenésére is számítunk. A legudvariasabb forma a tetszikelés: Le tetszik szállni?, Tessék választani!, Ne tessék haragudni! Vigyázzunk azonban, hogy ne vigyük túlzásba (pl. El tetszett esni?, Meg tetszett fázni?)! Az ilyesmi rosszul eshet az illetőnek, meg komikus is. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- Apáczai Nyári Akadémia - 2015
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- XVI. Fizika-kémia tehetséggondozó diáktábor
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Erdélyben jártak a vajdasági diákok
- Szavak felcserélése
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- Bulizva tanulni?!
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata