- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a legújabb számítások szerint a globális felmelegedés következtében a tengerszint 1,5 méterrel emelkedik majd a 21. század folyamán?
163. szám - 2018. április
A nyelv és a közösségA nyelv az embert szolgálja, abban van a jelentősége, értéke, alapvető szerepe, hogy lehetővé teszi az emberek közt a gondolatok, az érzelmek, a vágyak cseréjét, továbbítását. Mivel csak az emberi társadalomban fordul elő, nyilván társadalmi jelenségnek számít...
|
7
|
A nyelvnek abban van a jelentősége, értéke, alapvető szerepe, hogy lehetővé teszi az emberek közt a gondolatok, az érzelmek, a vágyak cseréjét, továbbítását. Mivel csak az emberi társadalomban fordul elő, nyilván társadalmi jelenségnek számít. Voltaképpen a beszéd az, amely kifejezésre jut (akár szóban, akár írásos formában rögzítve), maga a nyelv elvonatkoztatás, az emberek tudatában él. Sorsa, alakulása az egyénektől függ, attól, hogyan használják, milyen beszédformákat tesznek közösségivé, nyelvivé. A nyelvnek a társadalomtól való függősége számos példával szemléltethető, elsősorban szókészletbeliekkel. Bizonyos szavak meghatározott társadalmi helyzetet, állapotot tükröznek, amely ma már nincs közvetlen összefüggésben az illető szavakkal. Ki gondolná például, hogy a pénz latin eredetije, a pecunia voltaképpen jószágra vonatkozott, a katasztrófát jelentő calamitas eredetileg a búza szárának megbetegedésére utalt, vagy hogy az ügyes ember, a callidus kezdetben az volt, akinek kérges lett a keze. Azok az adatok is az életmódnak a nyelv szóállományára, kifejezéskészletére való hatásáról tanúskodnak melyek szerint a tengerparti övezetben élő baszkok és nutka indiánok számos tengeri halat és növényt tartanak külön névvel számon, vagy amelyek az eszkimóknak a hóféleségek megnevezésében való szógazdagságáról szólnak. A társadalmi környezeten kívül a különféle közösségi megnyilvánulások is hatást gyakorolnak a nyelvre, mint amilyen a politika, a vallás, a művészet stb. Éppen azért érvényesül ez a hatás, mert a szóban forgó jelenségek a nyelv által jutnak kifejezésre, és a nyelv miattuk alkalmazkodik a társadalmi szükségletekhez. A közösségi szellem, a kultúra formálja ezt a kommunikációs eszközt, amelynek segítségével az emberek beszédtevékenységet végeznek. A nyelv olyanná válik, amilyenné az őt használó közösség alakítja. A nyelv sajátságai határozzák meg az embereknek a kifejezőkészségét, hogy elvont vagy konkrét módon közöljenek valamit, hogy benyomásaikat egységesen vagy részekre tagoltan fejezzék ki. Nem a nyelv fejleszti ki bennük a hajlamokat, hogy filozófiával vagy vallással, költészettel vagy joggal foglalkozzanak. Az ógörögök körében a filozófiának, a zsidóknál a vallásnak, a rómaiak társadalmában a jognak a virágzása minden bizonnyal nem az illető nép nyelvének sajátságaival magyarázható. A klasszikus görög nyelv rugalmassága és tapadó képessége, a héber szimbolikusnak tetsző felépítése (egy szó három jelentéshordozó mássalhangzóból áll), a latin szilárd magvassága azért jött létre, azért fejlődött ki, hogy ezek a nyelvek alkalmasak legyenek meghatározott tartalmak kifejezésére: az ógörög a filozófiai árnyalásra, a héber a szenvedélyes imádásra és a latin a precíz jogalkotásra. Voltaképpen a nyelvben összpontosul, akkumulálódik a közösség szelleme, kultúrája, szokásrendszere, gondolatvilága. A nyelv fokozatosan azonosul azzal a társadalmi légkörrel, amely lehetővé tette a gondolkodásnak meghatározott irányban való fejlődését. Az eredeti gondolkodásmódnak egy-egy nyelvre jellemző formái születnek, és ezek gyakran lefordíthatatlannak bizonyulnak. A nyelv így a nemzeti sajátságok tükrévé válik, annak kifejezőjévé, amiben az egyik nép a másiktól különbözik. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek emberi közösségeket hoznak létre, a nyelv alakításához is hozzájárulnak. A közösséggé szerveződött társadalmi csoport a saját szükségleteinek és elképzeléseinek megfelelően formálja a nyelvét. A nyelv elősegíti a közösség fennmaradását, beszélőinek a közösséghez való tartozás érzését nyújtja. A nyelv hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy azonosulhasson a nyelvet használó népcsoporttal, törzzsel, nemzettel. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata