- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A nemzetközi kereskedelemben a kávé értékben kifejezett éves forgalmát csak az olaj előzi meg.
178. szám - 2019. július
Köznévvé vált földrajzi nevekA magyar nyelvszokás szerint a földrajzi nevekből általában melléknevesült formában jönnek létre köznevek: Gyula – gyulai, Békéscsaba – csabai, Debrecen – debreceni, Párizs – párizsi stb. Olykor a melléknévképző nélküli szóalak is tölt be köznévi szerepet: Marathón – maraton.
|
8
|
Leginkább helységnév szokott köznévvé válni, fogalomjelölő szerepet kapni. A melléknévképzővel ellátott helységnév előbb jelzős szerkezet bővítményi tagja lesz, majd pedig tapadással felveszi az egész szerkezet jelentését, és így főnév lesz belőle. Például annak a kolbászféleségnek, amelyet eredetileg Gyulán készítettek marhahúsból és sertéshúsból, előbb gyulai kolbász lett a neve, majd pedig egyszerűen csak gyulai. Ugyanígy a csabai és a debreceni főnév is kolbászfélére vonatkozik. A csabait először Békéscsabán gyártották, sertéshúsból készül, erősen paprikázzák és megfüstölik. A debreceni páros kolbásznak a neve, főzni való rövid kolbászt jelöl. Van debreceni mézes is, ez persze nem hentesáru, hanem édesség, egy díszes alakú, vékony, lapos mézeskalácsot neveznek így. A párizsi felvágottfajta, rossz magyarsággal parízernek is mondják, fiatal marhának péppé zúzott húsából készült, vastag bélbe töltött húsipari termék. A párizsi szelet viszont konyhában készül, palacsintatésztába forgatva hirtelen kisütött sertésszeletre vagy borjúszeletre vonatkozik. A liptói vagy liptai főnév a volt Liptó megye nevéből keletkezett, egy kissé csípős túrót jelöl, amely juhtejből készül. A badacsonyi borféle neve, a tokaji úgyszintén (leginkább aszúra vagy szamorodnira mondják). A nápolyi a nápolyi szelet szókapcsolatból jött létre, köztudomásúan krémmel töltött keskeny ostyalapokból álló csemegére vonatkozik. A bernáthegyi kutyanév, egy nagy testű, erős, hosszú szőrű kutyafajtára utal, amely svájci eredetű. Görögországban, Athéntól északkeletre fekszik Marathón. Ez a helység arról nevezetes, hogy időszámításunk előtt 490-ben határában zajlott le a görög–perzsa háború egyik ütközete. A perzsa túlerővel szemben a görögök Miltiadész vezetésével hősiesen küzdöttek és megfutamították a perzsa harcosokat. A győzelem hírét egy görög katona futva vitte Athénba. A hír közlése után a hírvivő összerogyott és meghalt. Emlékére iktatták be az újkori olimpiai játékok versenyszámai közé a maratoni futást. (A táv pontosan 42 kilométer és 195 méter.) A magyar köznyelvben a maratoni melléknév kizárólag sportszóként használatos. Elsősorban az említett atlétikai versenyszámra és a vele kapcsolatos dolgokra vonatkozik (maratoni futás, maratoni bajnokság stb.). A bizalmas szóhasználatban igen sokáig elhúzódó játszmára, versengésre is utalnak vele. Főnévként is előfordul, a maratoni voltaképpen maratoni futást jelent. A vajdasági magyar nyelvhasználatban a maratoni szónak -i melléknévképző nélküli alakja (maraton) is él. Kanizsán minden nyáron úszómaratont szerveznek a Tiszán, Újvidéken filmmaraton részesei lehetnek a mozinézők, egy zenei rendezvény a dzsesszmaraton nevet kapta stb. Honnan ez a képgazdagság? Mivel a szóban forgó görög helységnévből a magyarban nem jött létre ilyen főnév, más nyelv hatásával kell számolnunk. És valóban, a szerb nemcsak a maratonska trka szókapcsolatot használja az olimpiai versenyszám megjelölésére, hanem a maraton főnevet is. Sőt, a maraton átvitt értelemben is használatos, minden olyanra vonatkozhat, ami hosszú ideig tart: filmski maraton, džezmaraton, plivački maraton stb. Lám, előkerülnek az említett magyar összetételek mintái! Egyértelműen nem ítélhetjük el az úszómaraton, a filmmaraton, a dzsesszmaraton szót, mindenesetre magyarosabb, ha maratoni úszóversenyről, nonstop vetítésről, szünet nélküli dzsesszkoncertről beszélünk. Némelyik szókapcsolatból nem önállósul a melléknévképzős helységnév. Ilyen a berlini kék (vastartalmú sötétkék festék), a pozsonyi kifli (dióval, mákkal töltött sütemény), a damaszkuszi kard (igen éles pengéjű kézifegyver), a pekingi kacsa (Kína nemzeti eledele), a lyoni selyem (hagyományos kínai és perzsa díszítőmintákkal készült kelme), a brüsszeli csipke (a legfinomabb brabanti lenfonálból készített textília) stb. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata