- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?
117. szám - 2014. június 01.
Eredetinek látszó német jövevényszavakA magyar nyelv német jövevényszavainak száma az ezret is meghaladja. Némelyikről nem is gondolná az ember, hogy nem eredeti magyar szó, annyira idomult szókészletünkhöz…
|
6
|
Német jövevényszavak közé tartozik a csap, a pék, a láda, a cérna, a szoba, a torony, a zsák, a pánt, a sín, a hám, a csűr, a fánk, a cél, a márvány, a gallér, a rajzol, a kóborol, a hódol stb. A csap főnév a középnémet zappe származékának látszik. Az átvétel még a XI-XII, században megtörténhetett, amikor a magyarban még nem használtak c hangot. Az idegen szavakban levő c-t más hanggal helyettesítették, rendszerint cs-vel. A pék bajor-osztrák eredetű, ott Becknek hangzik. Német iparosok révén honosodott meg Magyarországon. Egyúttal a szerbbe, a horvátba, a szlovénba és a románba is bekerült. A láda szóra vonatkozó első adat 1499-ből való, akkor a ladathartowas összetételben szerepel. Nyilván ennél korábbi átvétele a német Lade főnévnek. A cérna számos változatban felbukkan nyelvemlékeinkben és nyelvjárásainkban. Eredetije a német Zwirne. Mind középnémet (szász), mind felnémet (bajor-osztrák) nyelvterületről átkerült, azzal, hogy a magyarban kiküszöbölték az elején levő mássalhangzó-torlódást. A szoba is német eredetű szó, csakhogy nem a mai Zimmer származéka, hanem az ónémet stuba szóé, amely 'fűthető helyiséget, fürdőszobát' jelölt. A torony szó már a XIII. században felbukkan, közvetlen forrása a bajor-osztrák turn és a szász torn is lehetett. A zsák voltaképpen vándorszó. Végső forrása az asszír šakku. Ez föníciai közvetítéssel a görögbe jutott, onnan pedig a latinba, majd számos európai nyelvbe. A németből a magyarba került Sack kezdetben durva vászonra vonatkozott, majd ilyen anyagból készült ruhadarabra, tarisznyára, ill. hosszúkás tartóra. Ebből az utóbbiból fejlődött ki a mai értelemben vett zsák. A pánt főnév a bajor-osztrák Band, Pand származéka, amely jelenthet szalagot, kötést, abroncsot, keresztben vagy átlósan elhelyezett tartólécet stb. Többszörös átvétellel került a magyarba, alapjelentésének megfelelően már a XV. században. A sín szót sem egyszerre vette át a magyar a németből minden jelentésében. Először a XIV. század végén fordul elő magyar forrásban, mégpedig 'laposra nyújtott vagy vert vasrúd, vaslemez' jelentésben, illetőleg 'abroncs, vaspánt' értelemben és színvas alakban. A lószerszámot jelölő hám szónak a hazája Alsó- vagy Közép-Németország. A magyarban 'nadrágtartó' jelentése is kifejlődött. Nyelvünkből vette át a bolgár, a szerb, a horvát, a szlovén, a szlovák, és minden bizonnyal a román is. Bajor-osztrák vagy szász eredetű a csűr főnév, a középfelnémet korban, a XV. században került a magyarba, azzal, hogy a német sch-bő1 cs lett. Mindkét nyelvben 'pajta, fedett szérű' a jelentése. A fánk egyrészt az erdélyi szász pankox ('tojásrántotta, serpenyőben kisütött tészta') származéka, másrészt a közfelnémet pfankouche szóé (amely tojásrántottára vonatkozik). Az elsőből lett a székelyföldi pánkó, a másodikból pedig a köznyelvivé vált fánk. A cél a lovagi tornajátékok, a lövészet, a pénzgazdálkodás szavaként került a magyarba. A márvány a bajor-osztrák marwel származékaként vált magyar szóvá a XV. században. A felnémet goller, koller nyomán jött létre a magyar gallér; kezdetben páncél nyakrészére vonatkozott, nem pedig ruha gallérjára. Német eredetű igéink közül a rajzol a felnémet reissen származékának látszik, amelynek 'vonalat húz, karcol, körvonalaz, ír, kifarag' az alapjelentése; a kóborol a 'megszerez, gyűjt, keres' értelmű közfelnémet koberen, kobern igére vezethető vissza, a hódol pedig a holden, hulden származéka, amely 'hűséget fogad, hajlandóságot mutat, nyájaskodik' jelentést hordozott a középkorban. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata