- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Miért szúrósak a kaktuszok? Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárologtatniuk, ez pedig a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra.
181. szám - 2019. október
Kandi kameraAz amerikai televíziózásban már évtizedek óta ismert és népszerű műfaj a rejtett kamerával készített szórakoztató műsor. A hazai és a magyarországi tévécsatornákon is nézhető efféle dolog, vagy az amerikai Candid Camera adásaiból való válogatásként, vagy pedig eredeti produkcióként.
|
6
|
Ezekben a műsorokban olyan jeleneteket közvetítenek, amelyekben gyanútlan szereplők kerülnek zavarba a tévések "jóvoltából", szervezett, gondosan előkészített helyzetekben vesznek filmre egyszerű embereket, akik nem is sejtik, hogy felvételezik őket. A néző jól mulat embertársainak zavarán, meglepődöttségén, megilletődöttségén, netán talpraesettségén. A végén persze a beugratott személy is megtudja, hogy miről van szó, és aztán ő is nevethet: megkönnyebbülten, felszabadultan vagy kényszeredetten, attól függően, hogy kinek milyen a temperamentuma és a humorérzéke. A magyar kandi kamera szókapcsolat csupán hangzásában rokona az angol candid camerának, a jelentésük azonban különböző. A kandi kíváncsira, leskelődőre utal a népnyelvben és az irodalmi nyelvben, a candid pedig egyrészt őszintére, nyíltra, nyíltszívűre, másrészt igazságosra, méltányosra vonatkozik az angolban. Ez a szókapcsolat jóval előbb megszületett, mint ahogyan az itteni nézők is láthattak volna rejtett kamerával készült jeleneteket. Egy először 1967-ben megjelent kiadványban, Gál Zsuzsannának "Feleség voltam New Yorkban" című útleírásában is előfordul már. A mű arról számol be, miért nem maradt Amerikában a szerző és családja, noha egy évig élt ott. A kandi kameráról az amerikai kultúrának egyik színfoltjaként szól, mintegy mentegetőzve, hogy nagyon is szabadon fordította a műsor nevét. Mi viszont hozzátehetjük: azért igen ötletesen. A magyar kandi melléknév a kandikál igével van etimológiai kapcsolatban, ez pedig egyrészt a kampó főnévvel, másrészt a kanyarodik igével. A kampónak rokona a konyul, a konyít és a konya, a konyának pedig a konnyad. A kanyarodik összefüggésben van a kanyarít és a kanyarog igével, belőlük vonták el a kanyar főnevet. A kandikál lopva nézeget valahova, leskelődik jelentésben él a népnyelvben, illetve az irodalmi szóhasználatban. A kampó valaminek horgas, begörbülő végére, illetve ilyen végű eszközre vagy alkatrészre utal. A kanyarodik ige görbülő mozgással kapcsolatos: ív alakban fordul valamerre, ill. így jut valahova, valameddig. A konyul értelme 'lefelé görbül'. Ehhez hasonlít a konyít népnyelvi jelentése: 'lazán leereszt' (például ló a fülét). A konya annyi mint lekonyuló, kajla a népnyelvben (nyelvjárási jelentése pedig 'ilyen fülű’). A konnyad szintén nyelvjárási szó, a konyul, a fonnyad, a hervad megfelelője. A kanyarodik igétől eltérően a kanyarít nem helyváltoztatással kapcsolatos, hanem ívelő kézmozdulattal: vág, szel valamiből; valamire vet, dob valamit; ír valahova valamit; gyors iramban készít, ír valamit. A kanyarog jelentése 'többször erre-arra kanyarodik', illetve 'csigavonalban, forogva száll, halad'. (A kanyar főnév elsősorban útnak, folyónak ív alakban hajló szakaszára vonatkozik, jelentheti továbbá ennek környékét, ritkán pedig az elfordulás, kanyarodás ívét.) A kandi szó családjába néhány régi, illetve elavult szó is beletartozik. Először is a kand ige, amelynek a Czuczor–Fogarasi szótár szerint 'görbén néz, félre tekint, hamis pillantásokat vet' a jelentése. (Ennek feltehetően a 'görbe' értelmű kan vagy kam melléknév a töve). A kandics kíváncsian kukucskálóra, ide-oda tekingetőre, mindent vágyakozva nézőre, vizsgálódóra vonatkozik. A székelyeknél 'félszemű' a jelentése. Főnévként egy vizekben élő szárnyatlan féregfajt jelöl, amely úszó lábakkal van ellátva, szemei egymás mellett állnak, és a hátpajzsába nőttek (Monoculus). A kandicsálnak hasonló az értelme, mint a kandikál igének: alattomosan vagy kíváncsian nézeget, tekinget, kukucskál. A kandít viszont a kacsint igével van rokonságban, 'kancsalul, görbén, félre tekint' a jelentése. A kandiablak a háznak szögletén vagy a házsorból kiálló oldalán levő kis ablak neve volt, amely arra szolgált, hogy a jövő-menőket látni lehessen.
|
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata