- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.
183. szám - 2019. december
Kérdő szállóigékAz ismert személyhez kötődő szólást, kifejezést, fogalommá vált nevet tekintjük szállóigének. A szállóige sajátos megjelenési formája a kérdő mondat. A magyar nyelven használatos szállóigék közt több mint száz ilyen akad.
|
7
|
A szállóige olyan szólás, kifejezés, fogalommá kristályosodott név stb., amelynek történelmi forrását vagy irodalmi, művelődéstörténeti eredetét általában névhez köthetjük, vagy esetleg valamely meghatározott időszak eseményeinek keretében rögzíthetjük. Békési István szerint egy közszólásként használt formula esetében nem szubjektív mozzanatok döntik el, hogy szállóigéről van-e szó, hanem az az objektív tényező, hogy meghatározható-e a használt állandó szókapcsolatforrása, eredete. Alakja szerint a szállóige lehet kijelentő mondat (pl. Az emberek szívesen hiszik, amit kívánnak!), kifejezés (pl. messzire ér a keze), szókapcsolat (pl. hit, remény, szeretet), szó (hintapolitika), felszólító mondat (pl. Asszonykám, adj egy kis kimenőt!), kérdő mondat (Mit susog a fehér akác?) stb. A Mit susog a fehér akác? Balázs Árpád nótaköltő soraiból csonkult szárnyasszóvá; titkolózásra, pletykára, kósza hírre utalnak vele. További mit kérdőszavas szállóigék: Mit búsulsz, kenyeres, midőn semmid sincsen? (Szegénylegény dala a XVII. sz. végéről). A szállóigét olyan személyeknek vetik oda vigaszul, akik lecsúsztak a társadalmi ranglétrán, próbálkozásaikban pórul jártak; Mit ér az ember, ha magyar? (Adynak Az ős Kaján című verséből); Mit háborgattok? Takarodjatok innen! (Petőfi: Az őrült. A közhasználatban parodizálva jelenik meg.); Mit keres Saul a próféták között? (A bibliai példabeszéd a be nem avatott, az illetéktelen, a hozzá nem értő embert bírálja.); Mit késem ennyit? Fel, munkára fel! (– biztatjuk magunkat Madách nyomán Lucifer fogadkozásának első sorával.); Mit törődöm a hazával? A hazának száz bajával? (Petőfi: A magyar nemes. Csúfondáros hangsúllyal manapság is vonatkoztatható az érdektelenekre, közömbösekre). A kérdés formájú szállóigék közül számosnak tréfássá vagy gúnyossá vált a hangvétele az eredetihez képest: Ki áll amott a szirttetőn? (Czuczor Gergely: Hunyadi); Ki az, ki jobbra lépeget? (Majakovszkij: Induló balra); Ki kopog? Mi kopog? (Arany János: Mátyás anyja. Nemcsak kopogásra reagálunk vele, hanem meglepő, szokatlan zajokra is, akár élőlénytől, akár elromlott szerkezettől, akár természeti jelenségtől származnak); Ki vagy te, márványkeblű szűz? (Vörösmarty: Az úri hölgyhöz); Kell galuska, Peti fiam? (Vörösmarty: Petike. Általában a finnyáskodóknak, viszolygóknak, kényeskedőknek tesszük fel ezt a kérdést, olykor pedig a munkától, balsikerű ügyektől, az élet zűrzavaraitól megcsömörlött embereknek, vagy annak, akit bosszantani akarunk); Melyiket szeressem? (Gyulai Pál: Pókainé. Az anya csupán egyik fiának szerezhet kegyelmet a költeményben. A szállóige mai használója ínyencfalatok, ajándékok, táncpartnerek közt választhat.); Tudja ön már, mi a Lysoform? (Egy huszadik század eleji reklám nyomán mondják, ha valaki nem tud valamit, amit tudnia kell.); Ellopta már az e hetit? (A hatvanas évekből való Megvette már az e hetit? lottónépszerűsítő szöveg parafrázisa, korrupciós cselekedetet, közvagyon elleni büntettet pellengérez ki.) Néha az eredetiben is vicces kérdésről van szó: Hát maga megbolondult, hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond? (Karinthy Frigyes: Törpe-fejűek). A szállóigévé vált kérdő mondatok némelyike már eleve tagadó választ feltételez: A nő szívét ki ismeri? (A Mágnás Miska című operettből); Vajon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? (A bibliai bölcsességet napjainkban kriminális esetekre, mások balsikerének, felsülésének, veszteségének, kudarcának, bukásának kiderültére vonatkoztatják.); Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? (Balassi Bálint: A végek dicsérete. Nemcsak lelkesítő újonc-jelszónak számít, hanem természetbarátokat buzdító idézetnek is.) |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata