- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.
151. szám - 2017. április
A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendjeA megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…
|
6
|
A magyarul beszélők többsége általában meg tudja állapítani, hogy a következő mondatok közül melyik a helyes: Elvittétek-e neki a csomagot?, El-e vittétek neki a csomagot? Igen, az első mondat a köznyelvi, a helyes, a második pedig a köznyelven kívüli, a helytelen. Az utóbbi változat csupán a nyelvjárásban beszélőktől fogadható el nyelvjárási sajátságként, aki igényes akar lenni a köznyelv használatában, nem él vele. Egészen más a helyzet az alábbi mondatok megkülönböztetésében: Ha nem mondták is, akkor is tudja. Ha nem is mondták, akkor is tudja. Itt már bizonytalanná válik a beszélők nyelvérzéke, van, aki mindkettőt helyesnek véli, van, aki csak a másodikat. Pedig éppen az első felel meg a megengedő szerepű is szokásos, hagyományos szórendjének. Furcsának látszik ez az eltérő hozzáállás, hiszen a megengedő is szórendjére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az -e kérdőszócskáéra: mindkettő mindig a teljes állítmány után áll, ha pedig az állítmány ragozott része (az úgynevezett segédigéje) nem tapad szorosan a többi részhez, akkor a ragozott rész után van a helye. Például: Ha fáradt is, akkor sem állhat meg.; Ha fáradt volt is, akkor sem állhatott meg.; Ha fáradt lett volna is, akkor sem állhatott volna meg.; Ha fáradt nem akart volna is lenni, akkor sem szólhatott. Illetve: Nem tudom, fáradt-e.; Nem tudom, fáradt volt-e.; Nem tudom, fáradt lett volna-e.; Nem tudom, fáradt akart volna-e maradni. A hozzátoldó is-nek a szórendje más, mint a megengedőé: ebben az esetben a kapcsolt fogalom jelölője után van a helye. Lássunk néhány példát: Elment hozzájuk, és ott is maradt vacsorára.; Nemcsak gondolták, meg is tették.; Ha félreteszünk belőle, nektek is marad, nekünk is jut.; Alávetette magát a gyógykezelésnek, és meg is gyógyult hamarosan.; Jut is, marad is.; Benevezett a versenyre, és győzött is. Mint utóbbi példáinkból látjuk, a hozzátoldó is az állítmány után is állhat, de nem ez a tipikus. A hagyományos elveket követő nyelvművelők általában helytelenítik azt, hogy a megengedő mondatokban szereplő is szócskát az igekötő, a tagadószó vagy más szó után tegyük, ha ige is van a mondatban. Ilyenkor ugyanis hagyományosan az ige után kell állnia. Tehát: Ha megtalálod is, akkor se vidd magaddal!; Úgy érezte, meg kell tennie, ha nem várhat is eredményt.; Akármit mondtak is neki, nem hagyott fel káros szokásával. Manapság semmi szokatlant nem látunk a mondatoknak ettől eltérő szórendjében: Ha meg is találod, akkor se vidd magaddal!; Úgy érezte, meg kell tennie, ha nem is várhat eredményt.; Akármit is mondtak neki, nem hagyott fel káros szokásával. A megengedő is hagyományos szórendjét védők eleinte németesnek bélyegezték az efféle szórendet, majd pedig (miután ezt nem sikerült igazolni) nyelvjárásiasság miatt marasztalták el. Ebben sem volt igazuk, mert a magyar irodalomból és az értekező prózából rengeteg példát lehet idézni a szabálytalannak tartott szórend használatára. Zrínyitől kezdve Németh Lászlóig. Simonyi Zsigmond már több mint száz éve kimutatta, hogy a megengedő is szórendjének a módosulása egészen szabályos folyamatnak tekinthető, mégpedig egyéb is-es mondatok analógiájának a fejleménye. Például az El is felejtettem, hogy (ma délután zárva van az üzlet) mondat hatására a megengedő kötőszós mondat szórendje Bár el is felejtettem, de… lesz, nem pedig Bár elfelejtettem is, de… A megengedő is szórendje évszázadok alatt fokozatosan eltávolodott a hagyományostól, ma mar az analógiás forma az általános, és a hagyományos számít kivételnek a nyelvhasználatban. Persze ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy most esetleg az analógiás szórendet vegyük egyedüli helyesnek. Az egyik is és a másik is elfogadható. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata