- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik betege szívét. Ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját.
139. szám - 2016. április
A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavaiUgyancsak meglepődhet az, aki arról szerez tudomást, hogy a szerb nyelvnek van egy hasonló hangzású szava, mint a magyar ragasztó, mégpedig a ragastov, de ez ajtófélfát, ajtótokot, ablaktokot, ablakkeretet, sőt olykor gyalupadot is jelöl.
|
6
|
Lehetséges, hogy a szerb ragastov szónak semmi köze sincs a magyar ragasztó főnévhez? – vetődik fel az emberben a kérdés, látva a közöttük levő jelentéskülönbséget. Mai jelentésük alapján nemigen látszik egymással való rokonságuk. Még a gyerek is tudja, hogy a ragasztó szó manapság ragasztószerre vonatkozik, olyan anyagra, amellyel más tárgyhoz lehet tapasztani, rögzíteni valamit. Ezért minden bizonnyal a legtöbben fölöslegesnek tartanák a magyarázkodást, ha megkérdezné tőlük valaki, mit jelent a ragasztó főnév. Azt persze már kevesebben hallották, hogy a cipőiparban így nevezik azt a cipőfelsőrész-készítőt, aki ragasztással foglalkozik. Ezenkívül régebben, mondjuk háromszázötven évvel ezelőtt még nem ragasztószert jelentett a ragasztó, hanem 'ajtófélfát, valamit összefogó lécet, gerendát'. A XVI. század elejéről való Jordánszky-kódex is ebben az értelemben használja. A szerb nyelvbe nyilván még akkor került, amikor a szóban forgó jelentést hordozta. Főnévként még a tizenkilencedik század derekán is elsősorban ajtófélfára utalt, a hajósok nyelvében pedig mindazt jelentette, ami valamely szerkezet erősítését, összetartását segíti elő, többek között a naszádok ülődeszkáit tartó lécdarabra is mondták. Százötven évvel ezelőtt két vagy több testet együvé tartó anyagra is utaltak vele, melléknévként: ragasztó enyv, ragasztó anyag. Amit ma ragasztónak mondunk, azt abban az időben a ragasz főnév jelölte. A szerb nyelvnek több olyan magyar jövevényszava van, amelyben a szóvégi -ó hangot -ov helyettesíti: korov, birov, lopov, čakov, hintov, alov, ašov, cipov, komlov, čikov, šajtov stb. A magyarban török eredetű kóró szerb származéka, a korov tüskés növényre, gazra, gyomnövényre vonatkozik. A birov szó nem 'az igazságszolgáltatásban működő, tárgyaló és ítéletet hozó személynek', illetve 'sportversenyeken a szabályok megtartására ügyelő és az eredményt megállapító személynek' a neve, mint ma a magyar bíró, hanem 'községi kikiáltónak', 'mezőőrnek', 'községi elöljárónak'. A szerb lopov nagyjából ugyanazt jelenti, mint a magyar tolvaj (a lopó viszont bornak hordóból való kiszívására szolgáló eszköz). A csákó több európai nyelvbe is bekerült, így a szerbbe is čakov alakban. A hintov vagy intov 'kocsi, fiáker' értelemben használatos a szerbben. Az alov nagy halászhálót jelöl, halov alakban is előfordul. Az ašov főnév a magyar ásó származéka, szerb értelmezése: "gvozdena lopata za kopanje i riljanje zemlje" (azaz ásásra szolgáló vaslapát). A katonai szóhasználatban lövegsarkantyút jelölnek vele. Származékai is jöttek létre, az ašovče és az ašovčić. A cipov egy egész kenyérre vonatkozik, a magyar cipó szó jelentésének a cipovka felel meg. A cipov más értelemben is előfordul, nagy kamaszra, mamlaszra is utal. A komlov a hmelj szónak a szinonimája, komlóra, korpaélesztőre, komlóélesztőre, kovászra mondják. Érdekes a szerb čikov szó. Nem a magyar csikó főnévnek felel meg a jelentése, hanem a csíknak. Elsősorban réti csíkra, egy hengeres testű mocsári halra vonatkozik. Így nevezik az anyaangolnát is. Átvitt értelemben eleven, fürge, pajkos gyerekre is utalnak vele, sőt körmönfont emberre is mondják. A magyar csík főnév eredetileg mocsári halra vonatkozik, a népnyelv 'metélt tészta' értelemben is használja. Belőle jött létre a 'környezetétől eltérő színű sáv, vonal' jelentésű csík főnév, de nem közvetlenül, hanem a csíkos melléknévből való elvonással. A šajtov a magyar sajtó szónak régi 'csavar' jelentését őrzi, ezenkívül 'csap' értelemben is él, A sajtó eredetileg présre vonatkozott, később jelentkezett 'csavar', majd `nyomdagép' jelentésben, jó kétszáz évvel ezelőtt kezdték 'nyomtatás', illetve 'hírlapok összessége' értelemben használni. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata