- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...a ramadán idején még egy injekció is megtöri a muszlim hívők böjtjét?
219. szám - 2022. december
Egy hagyományos helynévformaA helynevek sajátos kincsei a nyelvnek. Némelyekről régebbi korok levegője árad felénk, mások sajátos népi észjárást, gondolkodásmódot közvetítenek. Bizonyos földrajzi nevek szerkezetükben is jellegzetesek. Például a székelyföldi Csíkmenaság történeti helynévanyagában lépten-nyomon olyan földrajzi nevekkel találkozhatunk, amelyek birtokos szerkezettel vannak kifejezve.
|
6
|
Az az érdekes, hogy ez a szerkezeti forma meglehetősen sokféle helymeghatározást tesz lehetővé. Lássunk néhányat a csíkmenasági helynevek közül: Tomot északja, Simon padja, Vasand büke, Taploca loka, Pál hegyese, Potyand tízese, Kontac árnyékja, Ökrök tilalmasa, Rakottyás zuga stb. Ezek a nevek régóta használatban vannak a helységben, zömük manapság is ismert. Hozzájuk hasonló földrajzi megjelölésekre már 1055-ből van adatunk a tihanyi apátság alapítólevelében. Például keuris tue (azaz mai nyelven: kőris töve), ziget zadu (vagyis: sziget torka), uluues megaia (azaz: ölyves mezsgyéje) stb. A szláv eredetű megya szó itt még eredeti jelentésben szerepel, földek közötti határvonalra utal. A megyából alakult ki utóbb a közigazgatási egységre vonatkozó megye (vagy vármegye, azaz várnak a megyéje). A határjelölő földcsíkra utaló mezsgye szót a bolgárból vette át a magyar nyelv, de etimológiailag összefüggésben van az ősszláv medjával. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a birtokos szerkezettel kifejezett névforma régiségéhez nem férhet kétség. A vajdasági magyar földrajzi nevek közt is előfordulnak olyanok, amelyeknek birtokos szerkezet alakjuk van. A szerkezet alaptagja leggyakrabban a tanyája, a szállása, a földje, a sarka és a szőlője főnév. Íme néhány érdekesebb, hangulatosabb név: Pacséron egy tanyának Szépasszonyok szállása a neve, Temerinben található a Paska dűlője és a Kihútok tanyája, a Topolya környékén levő Angyalbandi településen a Lányok földje. Zentagunarason a Senki földje (ilyen megnevezéssel másutt is találkozhatunk, az országhatár sávjába eső szántóföldeket is Senki földjének nevezik); Topolyán a Tomikok dülője stb. Némelyik helységben fontos tájékozódási pont lehet két utca kereszteződésének saroknak nevezett része: Bandi Flóri sarka (Zentán), Böce sarka (Pacséron), Sós pék sarka (Pacséron), Lőrinc sarka (Temerinben) stb. Bácsföldváron feltűnően gyakori ez a névtípus: Keszőce sarka, Tokodi sarka, Nagybara sarka, Bugyi Rozi sarka, Csáki Kovács sarka, Baknyák sarka, Kozlik sarka, Sánta Mari néni sarka, Púpos Vince sarka, Ugri Borcsa sarka. A birtokos szerkezetű nevek köznévi tagja néha a kútja, a boltja, a hídja, az útja, az utcája, a köze, a szőleje, a völgye. Temerinben van Cifrus kútja, Péterrévén Kápolna kútja, a Szerb templom kútja, a Szilajok kútja, Bogarason Kormányos boltja, Pacséron Cibere boltja, Gunarason Raffai hídja, Péterrévén Kása hídja, Temerinben Czakó hídja. Csévári boltja, Babos köze, Bogarasan Cvitkó útja, Keviben Papp Károly útja (tudniillik az út a tanyájához vezet), Moravicán Balog bótja, Zentán Harisnyagyár utcája, Pobedán Kétnád köze, Pacséron Lakosság szőleje, Urak szőleje, Moravicán Mató völgye, Angyalbandin Kisasszony völgye stb. Ritkábban különlegesebb alaptagú nevek képviselik vidékünkön ezt a hagyományos névformát: Betyárok országútja, Cili néni butikja (Topolyán), Vidák sora (Gunarason), Németék partja (Pacséron), Góbor méhese, Gebra erdeje, Magi gödre, Uracs mocsara, Istyi laposa (lapályos rész, Temerinben), Luca néni szukja (Zentán) Szügyi dombja (Bogarason), Kert hátulja (Bajsán) stb. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata