- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...ha naponta folyamatosan fogyasztunk néhány mandulát, akkor megelőzhetjük a koleszterin képződését és lerakodását az erekben, ugyanis így a test elegendő esszenciális zsírhoz jut?
157. szám - 2017. október
OrvostudományA pikkelysömörA pikkelysömör (latinul: psoriasis) az egyik leggyakoribb bőrbetegség, amely krónikus lefolyása, kiújulásra való hajlama miatt igencsak megkeseríti a betegek életét. Azonban szerencsére se nem fertőző, se az életet nem veszélyezteti.
|
6
|
A pikkelysömör egyike a legrégebben ismert makacs, sajátos bőrbetegségeknek, melynek precíz leírását már az ókori görög és római orvosok műveiben is olvashatjuk. Minden életkorban és mindkét nemben egyaránt előfordul, leggyakrabban azonban a 2–3. évtizedben jelentkezik először. A legtöbbször klíma- és étrendi változások, krízishelyzetek után, vagy lázas betegséget követően jelentkezik és – ez egy nagyon fontos információ! – spontán is visszafejlődhet. Az európai országokban átlagosan a népesség mintegy 1,5–2%-át érinti, vagyis előfordulási gyakorisága hasonló, mint a szintén népbetegségnek tekinthető cukor-betegségnek. Érdekességként: a földrajzi és etnikai faktorok a betegség előfordulási gyakoriságát jelentősen befolyásolják, így pl. a trópusi és szubtrópusi klímájú területeken ritka, az eszkimók között pedig gyakorlatilag elő sem fordul. Alvadt gyertyacseppre emlékeztető pikkelyes felrakódások Kezdetben csak meghatározott helyeken jelentkeznek a viaszfehér, alvadt gyertyacseppre emlékeztető, vaskos pikkelyes felrakódásokkal borított kiütések. Máskor, főleg a gyermekkori esetekben, az egész testen egyszerre, kölesnyi, rövid idő múlva hámló, apró, élénkvörös elváltozások keletkeznek. A tünetek nem nedveznek, nem fertőződnek felül (nem gennyesednek el) és nem fekélyesednek ki. A beteg egyének belső szerveiben a bőrbetegséggel összefüggő működészavart kimutatni nem lehet (mint ahogyan az más autoimmun betegségek esetében gyakran előfordul). A felsorolt jellegzetességek alapján a helyes diagnózis felállítása általában nem okoz nehézséget. A psoriasis leggyakoribb előfordulási helye a térd és könyök „külső” területe és a hajas fejbőr, de lokalizálódhat a nemi szervekre, vagy az testhajlatokra is. Jellemző még a körmök érintettség (a körömlemezek „szurkáltsága”) is. A leggyakoribb forma, az ún. psoriasis vulgaris mellett ritkán szövődményes (pl. bőrsorvadással stb. járó) változatok is előfordulhatnak. A kór lefolyása betegenként különböző. Vannak, akiknél a tünetek kis területre lokalizálva évtizedeken át szinte ugyanazon állapotban mutatkoznak, míg másoknál az akut fellángolásokat tünetmentes időszakok követik. Mindezt előre senkinél sem lehet megjósolni. Immunológiai, idegi, hormonális, táplálkozási és külső környezeti hatások A betegség kóreredete ma sem tisztázott. A psoriasist – mivel egyes családokban halmozottan fordul elő – az öröklődő betegségek közé sorolják. Mind a klinikai megfigyelések, mind a laboratóriumi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a pikkelysömörös alkat lényege egy speciális reaktív gyulladáskészség. A betegség kialakulását és lefolyását – mint a bevezetőben már szó esett róla – immunológiai, idegi, hormonális, táplálkozási és külső környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Sokszor szerepel provokáló tényezőként bakteriális gócfertőzés vagy akár a bélrendszer Candida albicans gombával való fertőzöttsége is. Ennek tisztázása miatt célszerű fogászati, fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati, urológiai, ultrahangos és laboratóriumi vizsgálatokat végeztetni, majd a fellelt gócot szanálni (pl. gennyes fogtő eltávolítása, a köves-gyulladt epehólyag megoperálása, a krónikus prosztatagyulladás következetes és célzott gyógyítása stb.) kell. A psoriasis lefolyását előnyösen befolyásolják az immunrendszer sejtjeire ható gyógyszerek (például cyclosporin A, methotrexat). Ezek az adatok a pikkelysömör autoimmun eredetére („önkárosító mechanizmus”) utalnak. Gyorsabban szaporodó, éretlen hámsejtek A bőr olyan önszabályozó szervrendszer, melynek elsődleges feladata a szervezetnek és a külső környezetnek az egymástól való harmonikus elválasztása. Ezen funkció legfontosabb eleme a felhám (epidermisz). A bőr hámsejtjei az egészséges bőrben 21–28 nap alatt jutnak el az alsó sejtsorból a legfelsőig. Ez az idő a psoriasisos hámban 3–4 napra rövidül, ami azt eredményezi, hogy a legfelső réteg hámsejtjei éretlenek, és könnyen leválnak (dörzsöléssel, vakarással könnyen eltávolíthatók). A szubjektív kellemetlenségeken túl a baj az, hogy ezek a még mindig sejtmaggal rendelkező hámsejtek képtelenek biztosítani a bőr külvilág felé történő lezárását (normálisan a bőr felszínén sejtmagjukat elveszített, elszarusodott hámsejteket találunk). Terápiás metódusok Azért nem úgy szól az alcím, hogy „kezelés”, mert itt jobbára csak kezelési próbálkozásokról van szó, nincsen egységes, jól bevált recept. Ennek az oka a genetikai hajlamban keresendő, ezért nem létezik olyan konkrét gyógyszer vagy kezelési eljárás, amelynek segítségével végleges gyógyulás lenne elérhető. A terápiás lehetőségek azonban biztosítani tudják a tünetmentesség elérését, ám ehhez általában négy-hat héten át tartó folyamatos kezelésre van szükség. A hosszabb-rövidebb ideig fennálló panaszmentes időszakot azonban bármikor újabb fellángolás, illetve kiújulás követheti. Kenőcsöktől a stressz mentes környezetig Kis kiterjedés esetén a helyi terápia általában elegendő a tünetmentesség biztosításához, ennek elérését követően javasolt vitaminokat (A, D, E) tartalmazó krémek használata. A lokális kezelés első lépése a pikkelyek leoldása, melyet általában 5–10% szalicilt tartalmazó kenőcsökkel érhetünk el, szükség esetén karbamiddal is kombinálva. A kátrányszármazékokat (paszta, kenőcs, sampon) több-kevesebb sikerrel már régóta használják a lemezesen hámló formáknál, ám kellemetlen szaguk és színező hatásuk miatt alkalmazásuk mára már háttérbe szorult. A pikkelyek eltávolítása után a fokozott hámsejtosztódás és a gyulladásos folyamat gátlása, valamint a hámsejtek érésének serkentése a cél. Ezeket a hatásokat például dithranol-, kortikoszteroid- és D-vitaminszármazékot tartalmazó kenőcsökkel érhetjük el a leghatékonyabb módon. Kortikoszteroid tartalmú külső terápia esetén, mivel krónikus, recidiváló betegségről van szó, számolni kell a hosszan tartó kortikoszteroidkezelés mellékhatásaival. Régóta ismert, hogy a makacs, idült psoriasisos betegeknél jó hatású lehet a fürdőkezelés (balneoterápia). Elsősorban a nagy kéntartalmú gyógyvizek ajánlottak. A balneoterápia jó hatásának létrejöttében a kénen illetve a gyógyvizekben fellelhető egyéb ásványi anyagokon kívül fontos szerep jut a klímaváltozásnak, a napfénybesugárzásnak, a megváltozott étrendnek, valamint a stresszmentes környezetnek is. Alapvető és minden pikkelysömörös számára kiemelkedően fontos az általános bőrápolás, a bőr szárazsága, a gombás bőrfertőzések és a seborrhoeás bőr (zsíros arcbőr, korpás, zsíros haj) elleni védekezés is, ugyanis ezek mind rontják a meglévő pikkelysömörös tüneteket. A belsőleg alkalmazott kortikoszteroidok ellenjavalltak Ha a betegség a testfelszín több mint 10–15%-át érinti, a helyi kezeléssel elérhető eredmény korlátozott. Ilyenkor a leggyakrabban használt szer az ún. aromás retinoid, amely elősegíti a hámsejtek érését. Másik lehetőség a methotrexat adása, amely elsősorban a hámsejtekre kifejtett osztódást gátló tulajdonsága révén hat. Mindkét kezelés alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk az esetleges mellékhatásokra, melyek miatt a betegek rendszeres ellenőrzése indokolt. A kortikoszteroidkezelés belsőleg alkalmazva is javítja a bőrtüneteket, azonban a szteroid leépítésekor az eredetinél súlyosabb tünetek kialakulásával kell számolni, ezért ez a kezelés psoriasisban ellenjavallt. Fényterápiás eljárások A látható fényt hullámhossz alapján a fizikusok három tartományra osztották, így UV-A, UV-B és UV-C fénysugarakról beszélhetünk. A napsugárból származó UV-C bőrre kifejtett hatásával praktikusan nem kell számolnunk, mivel ez a tartomány még a légkörben elnyelődik. Korábban a fényérzékenyítőt külsőleg, ecsetelő formájában alkalmazták, újabban azonban inkább a szájon át történő adagolás terjedt el. A kezelés PUVA (psoralen + UV-A) terápiaként vált ismertté, világszerte elterjedt és napjainkban ez a kezelés tekinthető a legelőnyösebbnek. Gyermek-, sőt csecsemőkorban is előfordulhat A psoriasis – mint már említettük – bármely életkorban előfordulhat. Sajnos nem ritka a gyermek-, sőt csecsemőkorban kezdődő pikkelysömörös megbetegedés sem. A típusos tünetek mellett gyermekkorban gyakori a nem típusos tünetek fellépte is, melyek megnehezítik a betegség felismerését. Csecsemőkorban leggyakrabban a pelenkás terület makacs, hagyományos kezelésre nem gyógyuló, élénkvörös, éles széllel elhatárolódó gyulladása (pelenkapsoriasis), valamint a hajlatok (hónalj, köldök) és a hajas fejbőr megbetegedése jelentkezik. Az említettek mellett jellemző a testszerte, főként a törzsön elszórtan megjelenő 0,5–2 cm átmérőjű pikkelyesen hámló, viszkető tünetek megjelenése is. |
Kapcsolódó cikkek
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Az alvási rendellenességekről
- A korai felismerés életet ment
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata