- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?
158. szám - 2017. november
EgészségAz orrvérzésrőlBár az orrvérzés (latinul epistaxis) szinte mindennapos jelenség, a legtöbb ember számára mégis ijesztő a saját vérét látnia. Szerencsére csak ritkán áll komoly betegség a háttérben…
|
6
|
Az orrnyálkahártya vékony erei gyakran megpattannak, de ennek hátterében általában nem kell komolyabb betegséget keresnünk. A leggyakrabban helyi elváltozásról van szó A kiváltó okok két fő csoportba sorolhatók: lehetnek általános, az egész szervezetet érintő betegségek és helyi elváltozások. Általános okok: a C-vitamin-hiány (skorbut) az érfal szakadékonyságával jár, mert az érfali kötőszöveti rostok képzéséhez C- és P-vitamin szükséges. Ilyenkor az orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése is. A bőrön könnyebben keletkeznek bevérzések, véraláfutások kisebb – akár észrevétlen – ütések, megnyomódások hatására is. A magas vérnyomás is gyakran okozhat orrvérzést (erre mondja a népi bölcsesség – okosan –, hogy jobb, ha az orrban, mintha az agyban reped meg egy ér!), amit nem ritkán a szem kötőhártyájának bevérzése is kísér. Legyen ez intő jel minden elhanyagolt magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg számára a fenyegető stroke előtt, hogy vegye komolyabban hipertóniáját, illetve a gyógyszerelését és kontrollvizsgálatait. Gyakran ismétlődő erős vérzések esetén gondolni kell vérképzőszervi megbetegedésre (fehérvérűség=leukémia), valamint májbetegségre is (a véralvadáshoz szükséges faktorok képzésének elégtelensége), amelyek szintén vérzékenységhez vezethetnek. Viszonylag gyakran fordul elő gyógyszer-mellékhatásként is, mint pl. rendszeres aszpirinfogyasztás, vagy nem kellően beállított és kontrollált véralvadásgátló-kezelés (pl. Farin, Sintrom) kapcsán is. Helyi okok: ezek is meglehetősen sokfélék lehetnek. A leggyakoribb – és szerencsére a legenyhébb – ok az orrnyálkahártya apró ereinek ismeretlen okból bekövetkező felszakadása. Ez rendszerint az orrsövény elülső-alsó részén levő, 1-1,5 cm átmérőjű, rendkívül érgazdag nyálkahártya-területből (az ún. Kisselbach-helyből) származik. Ilyenkor a vérzés inkább szivárgó vagy lassan csepegő, de olyan is előfordul, hogy az orrváladék csupán festetté válik. A nátha, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata szintén hajlamosít orrvérzésre. Értelemszerűen az orrtájék mechanikus sérülése szintén vérzést okozhat. Ismétlődő vérzések esetén azonban gondolni kell orrüregi daganatra, illetve korábban bekerült és észrevétlenné vált (elfeledett) idegentestre is. Orrvérzést okozhat a nyálkahártya fokozott szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások (kevesebb, mint 30–35% páratartalom), légkondicionált munkahelyek és tartós vegyi irritáció okozhat. Emiatt ügyelni kell a zárt levegőjű helyiség páratartalmára, míg ha erre nincs mód, a kellemetlenség megelőzhető különféle kiszáradást gátló orrcseppekkel (pl. tengeri sót és aloe verát tartalmazó természetes alapanyagú készítményekkel). Ha nagy magasságban, hegyvidéken tartózkodunk, az alacsony légnyomás szintén kiválthatja az orrvérzést. Sokszor orvosi beavatkozás nélkül is néhány perc alatt elmúlik Az orrvérzés szerencsére az esetek túlnyomó többségében orvosi beavatkozás nélkül is néhány perc alatt elmúlik. Elhúzódó, jelentősebb vérzés esetén a legfontosabb teendő a légutak tisztán tartása, hogy a beteg levegőt kapjon, és a vérzés ellátása. Sokan fekszenek le annak reményében, hogy a vérzés így hamarabb eláll. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás, ami fokozhatja a vérzés intenzitását, ráadásul a vér hátracsorog a garatba, illetve a gégébe, így ritkán (eszméletlen betegnél, kisgyermekek, gyenge, magatehetetlen betegek esetében, alvás közben fellépő vérzésnél) a vérnek az alsó légutakba való jutása által akár fulladáshoz is vezethet. A helyes elsősegély lépései a következők: Mit tehet az orvos? A vérzés végleges megszüntetésének módja függ a vérzés erősségétől, eredetétől és helyétől. A jól meghatározható helyű vérzések a nyálkahártya helyi vegyi edzésével, kíméletes, pontszerű égetésével (elekrokauterizáció) állíthatók el. Az orrüreg középső és hátsó traktusában a szűk viszonyok, a bonyolultan redőzött nyálkahártyafelszín miatt a vérzés helye gyakran nem állapítható meg pontosan. Ekkor az orrüreg gézzel történő tamponálását végzi az orvos. Nagyon makacs esetekben, az orrüreg hátsó részéből eredő vérzéseknél szükség lehet ún. orrgarati tampon alkalmazására, amely hátra, a garat felé hermetikusan elzárja az orrüreget. Ritkán érlekötésre is szükség lehet. |
Kapcsolódó cikkek
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A korai felismerés életet ment
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata