- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mik a gleccserek? A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetõen, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is. A jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekbõl, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.
171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január
Jóval gyakoribb, mint gondolnánk!A mellkaskimeneti tünetegyüttesA mellkas felső kimenete a nyak és a mellkas közötti csontokkal határolt átjáró, melyen keresztül a nyelőcső, a fő erek, a légcső és számos ideg halad keresztül…
|
14
|
A mellkaskimeneti szindrómák (szakszóval: Thoracic Outlet Syndroma, rövidítve: TOS) a kézben, a karban és a vállban (esetleg a nyakban és a mellkas felső részében is) fájdalommal és zsibbadással (paresztéziával) járó nehezen meghatározható kórképek. A mellkas felső kimenete a nyak és a mellkas közötti csontokkal határolt átjáró, melyen keresztül a nyelőcső, a fő erek, a légcső és számos ideg halad keresztül. Az itt futó nagyszámú anatómiai képlet keltette „zsúfoltság” miatt a karhoz haladó ereket és idegeket egy „felesleges” borda (ún. nyaki borda) vagy egy megvastagodott izom összenyomhatja, s ez panaszokat okozhat. A panaszok pontos oka azonban gyakran tisztázatlan marad. Nagyon ritka esetekben a tünetek jól megfogható anatómiai rendellenességre vezethetők vissza, mint pl. az a kulcscsont alatti verőér (latinul: arteria subclavia) elzáródására. Esetenként a rosszul összeforrt kulcscsonttörések után képződő hegszövet (latinul: callus) közvetlenül is nyomhatja az ér-ideg köteget. A kórfolyamat kialakulásában szerepet tulajdonítanak bizonyos, a felső végtagokat fokozottabban igénybe vevő vagy pedig kényszertartással járó munkafolyamatoknak (pl. hegedűsök, szerelők, gépírónők esetében), az intenzív sportolásnak (pl. úszás) és a helytelen testtartásnak (pl. aszténiás, sovány-gerincferdült testalkat esetén) is. A fájdalom és a tűszúrás-érzés rendszerint a kar belső felszínén és olykor a mellkasfalon is jelentkezik. Az egyik kulcscsont alatti artéria összenyomódásakor a kéz, a kar és a váll akár láthatóan meg is duzzadhat, a bőr pedig – az oxigénellátás átmeneti elégtelensége miatt – kékesen-szederjesen elszíneződhet (szakszóval: cianózis). Néha a kompresszió olyan súlyos, hogy ún. Raynaud-szindrómát okoz. Ez utóbbi a kórképben a kézujjak hideg hatására súlyos fájdalom kíséretében teljesen elfehérednek. Súlyosabb TOS esetén a mellkas felületes vénáinak tágulata is megfigyelhető. Jellemző, hogy hirtelen terhelés (nehéz tárgyak cipelése, sportolás stb.) provokálja a tüneteket. A diagnózis a kórtörténet, a fizikális vizsgálat és néhány eszközös vizsgálat alapján állítható fel. A legegyszerűbb fizikális vizsgálatok közé tartozik a kar felemelésére és kifelé forgatására jelentkező kézzsibbadás és fájdalom fellépése valamint a pulzus addigi karakterének a megváltozása, gyengébben tapinthatóvá – vagy akár tapinthatatlanná – válása. A mellkaskimeneti tünetegyüttes gyanúja esetén elvégzendő egyéb, egyszerű vizsgálatok közé tartozik még a mindkét karon mért vérnyomás értékeinek összehasonlítása, vénás duplex ultrahang-vizsgálat, a nyaki gerinc röntgenvizsgálat, amely szükség esetén kiegészíthető a vállöv és mellkas felvételezésével is. Az idegvezetéses vizsgálatok (ENG=elektroneurográfia, az ingervezetés sebessége) és az EMG (elektromiográfia, melynek során az izmok nyugalmi és akaratlagosan aktivált állapotának elektromos jelét regisztráljuk) nevű eszközös vizsgálatok mellkaskimeneti szindrómában jellegzetes eltéréseket mutatnak. A kulcscsontra vagy a hónalji gödör mélyére helyezett egyszerű fonendoszkóppal (orvosi „fülhallgató”) a szűkült érben a kóros, akadályozott áramlásra utaló zörejek, surranások hallhatók. A kóros véráramlás kimutatására elméletileg a kar artériáinak (latinul: arteria brachialis) angiográfiája (érfestéses röntgenvizsgálat) végezhető, de ezt a gyakorlatban alig alkalmazzák. A legtöbb esetben a fizioterápia (gyógytorna) és a rendszeres testmozgás a panaszokat javítja. Anatómiai eltérés (pl. nyaki borda) vagy az artéria elzáródása esetén sebészeti megoldásra lehet szükség. Mivel a biztos diagnózis felállítása nehéz, és a panaszok gyakran műtétet követően is megmaradnak, ezért a legtöbb orvos igyekszik az operációt elkerülni. Esetenként a fájdalomcsillapítókon (kenőcs formájában és belsőleg is alkalmazva) kívül szükség lehet izomlazítókra, vérritkító kezelésre, értágítókra, B-vitaminokra és terápiás dózisú magnézium adagolására is. Sokat segíthet a jól megválasztott, egészséges fekhely (gyógymatrac) és az anatómiai párna („kontúrpárna”) használata is. |
Kapcsolódó cikkek
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Az alvási rendellenességekről
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata