Tudta-e?
A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.

169. szám - 2018. október

A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)

A tejcukor-érzékenység legjellegzetesebb tünetei közé a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás és a fokozott bélgáz-képződés tartoznak…
Dr. CELLER Tibor | a szerző cikkei

5

A tejcukor-érzékenység az enzimhiányon alapuló táplálékintoleranciák leggyakoribb fajtája, vagyis nem táplálékallergia, mint a szintén gyakori lisztérzékenység.

A laktóz (tejcukor) egy összetett cukor, melyet a laktáz nevű enzim alakít át egyszerű cukrokká: glükózzá és galaktózzá, amelyek azután a bélfalon keresztül felszívódva a véráramba jutnak. A tejcukrot lebontó enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, azaz ilyen esetben a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, ozmotikus potenciálja miatt (a bélben és a bélfalban uralkodó különböző töménységű oldatok koncentrációjának kiegyenlítődési tendenciája, a kémia szabályai szerint) vizet szív a bélbe, ami krónikus hasmenést okoz. A béltartalom felhígulása mellett a fel nem szívódott tejcukor a bélbaktériumok hatására erjedésnek indul, ami savas székletet és felfúvódást eredményez (a cukorbetegek körében fogyasztott fruktóz = gyümölcscukor és a szorbitol = édesítőszer nagy mennyiségű fogyasztása hasonló tüneteket produkál).

A laktózintolerancia és a tejallergia nem keverendő össze egymással. Az utóbbi ritkán fordul elő felnőttkorban, tünetei kiütések, hasmenés vagy székrekedés, ritkán véres széklet, sőt akár légúti asztmához hasonló panaszok is lehetnek.
A tejallergiával szemben a tejcukor-érzékenység világszerte gyakori betegség, amely lehet örökletes eredetű, de okozhatja a szervezetben folyamatosan alacsony laktáz mennyiség (primer betegség) vagy bélnyálkahártya-sérülések, illetve antibiotikumok szedése (szekunder kórfolyamat) is.

A tejcukor-érzékenység legjellegzetesebb tünetei közé a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás és a fokozott bélgáz-képződés tartoznak. Óvodás és iskoláskorú gyermekeknél viszont inkább görcsös köldöktáji fájdalom, elsápadás, kellemetlen szájszag a jellemző.

A laktózintolerancia és más cukorfelszívódási zavar kimutatására a legmegbízhatóbb az hidrogénkilégzési vizsgálat. A vizsgálat alapja, hogy normál körülmények között a szénhidrátok a bélben elbomlanak és felszívódnak. Amennyiben a laktáz mennyisége és aktivitása nem megfelelő, a laktózt a bélben lévő erjesztő baktériumok bontják le, így szén-dioxid és hidrogéngáz szabadul fel. Ez utóbbi a vérkeringés által eljut a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ezzel az egyszerű módszerrel megállapítható a tejcukorbontás zavara. Ezen az eljáráson kívül a tejcukorral történt terhelés utáni vércukorszint mérése, vagy az enzimaktivitás meghatározása vékonybél-biopsziás mintából segítheti a laktózintolerancia diagnózisának felállítását.

A nálunk nagyon nehezen hozzáférhető hidrogénkilégzési teszt illetve az igencsak invazívnak számító vékonybél szövetminta-vétel helyett szükségmegoldásként alkalmazhatjuk a kizárásos diéta módszerét is. A diéta során minden rendszeresen fogyasztott ételt elhagyunk, és az állapot javulása után újra egyenként bevezetjük ezeket az étrendbe, úgy is mondhatjuk, hogy teszteljük őket. Amelyik élelmiszernél bekövetkezik a visszaesés, valószínűleg az okozza a problémát.

A tejcukor-érzékenység egyik kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának elkerülése. Ebben az esetben azonban a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen kalcium, riboflavin (B2-vitamin), niacin, folsav, A-, D-, B1 és B12-vitamin, kálium, magnézium, cink és bizonyos nélkülözhetetlen aminosavak beviteléről. A másik lehetőség a tejtermékek fogyasztása előtt 24 órával laktázcseppek vagy a táplálkozás előtt laktáztabletták szedése (tudtommal ezek nálunk nem elérhető gyógyszerek).

Mint a legtöbb esetben itt is az arany középút kínálkozik a legjobb megoldásnak: az ilyen betegeknek laktózbontáson már átesett tejtermékeket kell fogyasztaniuk, mint amilyenek az élőflórás joghurt, a kefir és a hosszú érlelésű (kemény) sajtok (trappista, edámi, cheddar, gauda, mozzarella stb.).

Amit az ilyen betegek nem ehetnek: natúr tej, tejföl, tejszín, tejszínnel dúsított margarinok, ömlesztett és lágy sajtok, tejes édességek.

Bizonyos pékárúk, instant levesek, instant kávék, reggeli (tej)italok, forró csokoládék, tejszínporok, húskészítmények, salátaöntetek, vitamin- és ásványianyag-pótlók, mesterséges édesítőszerek és a gyógyszerek több mint 25%-a is tartalmaznak laktózt. Erre a részletes gyógyszerismertetőben oda kell figyelni.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor