- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy kié volt az elsõ könyvtár? Asszúrbanipál asszír királyé volt az elsõ nagy gyűjtemény, mely körülbelül 2600 évvel ezelõtt létesült. A könyvtárban gyűjtötték össze az asszír királyok hadjáratairól szóló történeteket, valamint leveleiket és rendeleteiket. A "könyvek" valójában ékírással telerótt agyagtáblák voltak, melyeket gondosan leltároztak és belenyomták a király pecsétjét is.
183. szám - 2019. december
Mit érdemes tudni a sérvekről?A sérv az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés a sebészetben.
|
8
|
A mindennapi szóhasználatban a hasi, azaz a hasfali sérveket értjük alatta. A sérv fogalmát már az ókori orvosok is meghatározták, akik szerint valamely zsigernek a normális testüregből való veleszületett vagy szerzett nyíláson át történő előboltosulása esetén alakul ki sérv. Más megfogalmazás szerint a sérv olyan kóros állapot, amikor a hasfal gyenge ellenállású helyein kitüremkedik a hashártya és ebben időszakosan vagy állandóan hasüregi szervek helyezkednek el. A legmodernebb meghatározás szerint a sérv a hasfal folytonosságának olyan veleszületett vagy szerzett hiánya, melyen keresztül olyan képletek léphetnek ki, melyek normális körülmények között nem mennek át ezen. Ép anatómiai viszonyok között a hasfal izmai és fasciái (rostos lemezei) a hasi zsigerek nyomásával szemben elegendő ellenállást képesek kifejteni. Ez a belső nyomás fiziológiás viszonyok között is változik, pl. sírás, köhögés alkalmával. Ha szerzett vagy veleszületett okok következtében a hasfal körülírt helyen meggyengül, másrészt bizonyos hajlamosító tényezők (pl. nehéz fizikai munka, székrekedés, vizeletürítési zavar, köhögés, hirtelen mozdulat, terhesség, hasüregi daganat, folyadékgyülem stb.) hatására a hasűri nyomás – a hasprés – emelkedik, a hasüreg szervei előboltosulnak és sérv keletkezik. Egy kis tudomány A sérvet a sérvkapu, a sérvtömlő és a sérvtartalom alkotja. A sérvkapu a hasfalnak azon helye, amelyen át a sérv a hasüregből előtüremkedik. Lehet gyűrű alakú (pl. a köldöksérvnél) vagy akár ferde irányú és hosszabb lefutású is (ilyenkor sérvcsatornáról beszélünk). A sérvtömlő hasi hashártyának a sérvkapun át kitüremkedett része, ami cseresznyétől emberfej nagyságú lehet. A sérvtömlőnek nemcsak a nagysága, hanem az alakja is rendkívül változó. Lehet körte (lágyéksérv), tojás (combsérv) vagy golyó alakú (köldöksérv). Az említett sérvformák eléggé jellegzetesek, de elmosódhatnak, mihelyt a sérv bizonyos nagyságot ér el. A sérvtartalom a sérvkapu helyzetétől függően bármelyik hasi szerv lehet, mégpedig minél mobilisabb a szerv, annál hajlamosabb sérvképzésére. Leggyakrabban vékonybél, cseplesz (bélfodor) vagy mindkettő található a sérvtömlőben. Előfordul, hogy a féregnyúlvány is belekerül a sérvtömlőbe, sőt akár appendicitis („vakbélgyulladás”) is lejátszódhat itt, ami könnyen összetéveszthető a sérvkizáródással. A sérvtartalom ritkán lehet még gyomor, epehólyag, belső női nemi szervek, míg a rekeszsérvben lép- és májrészlet is előfordul. Veleszületettek és szerzettek, külsők és belsők A sérvek lehetnek veleszületettek és szerzettek, aszerint, hogy sérvtömlőjük az embrionális életből maradt-e vissza vagy később keletkezett. Egy másik szempontból történő felosztás szerint a sérvek lehetnek külsők és belsők, aszerint, hogy a testfelszín felől tapinthatók vagy pedig a hasüregen belül helyezkednek el. Az elsőre jó példa a nagyon gyakori lágyéksérv, míg a másikra a mostanában (a modern vizsgálóeszközöknek köszönve) szintén mind gyakrabban diagnosztizált rekeszsérv. Nagyon fontos a sérveknek egy másik felosztása is, melynek alapját az képezi, hogy visszahelyezhetőek-e a hasüregbe vagy sem. A visszahelyezhető, reponibilis sérvek esetén a sérvkapu előtt fekvő sérvtartalom a hasüregbe könnyen visszahelyezhető. Ebbe a csoportba tartozik az összes szövődmény nélküli sérvféleség. A vissza nem helyezhető, irreponibilis sérv esetén a sérvtartalmat csak részben vagy egyáltalán nem sikerül visszahelyezni a hasüregbe. Néha nagy nehézséggel sikerül ugyan a visszahelyezés, de a sérvtartalom hasüregben tartása lehetetlen. A sérvek irreponábilitását a következő szövődmények okozzák: összenövések, gyulladások, a túlságosan nagy sérvtartalom és a kizáródott sérv. Az elhelyezkedés helye szerint a külső sérvek leggyakrabban lágyék-, köldök-, comb- és epigasztriális (gyomortáji) sérv formájában jelentkeznek. Milyen tüneteket okoznak? A külső sérvek objektív és szubjektív tüneteket okoznak. Objektív tünet a látható, tapintható, köhögésre, préselésre nagyságát változtató „dudor” és ennek hasüregbe való visszahelyezése után a kitapintható sérvkapu. Szubjektív tünet a változó intenzitású, mozgásra, terhelésre fokozódó fájdalom (ezek a fájdalmak álláskor, járáskor fokozódnak). A sérvtömlőben lévő belek (ritkán húgyhólyag) miatti puffadás, székelési és vizelési zavarok (emésztési zavarok, székrekedés, gyakori vizelési inger) alakulnak ki. A legtöbbször csak a műtét segít Konzervatív eljárásoktól gyógyulás csak a csecsemők köldöksérve esetén várható. A felnőttkori sérvek véglegesen csak műtéti beavatkozással gyógyíthatók. A sérvműtét egy teljesen kidolgozott típusműtét, melynek így alig van kockázata. Ha a sérv kizáródott, akkor már komolyabb szövődmények lehetőségével is számolni kell. Mivel minden sérv esetén fennáll a kizáródás veszélye, ezért a műtéti javallat minden sérves betegnél – legyen az idős vagy fiatal –fennáll. A sérvműtét lényege a sérvtömlő kipreparálása, a tömlő megnyitása, a sérvtartalom visszahelyezése, a felesleges tömlőrész eltávolítása és a sérvkapu zárása. A sérvműtéteket legjobb választott: a beteg és az orvos által közösen megbeszélt időben végezni. Általánosságban 2–6%-os sérvkiújulással lehet számolni. Sérvkötő viselése csak akkor ajánlható, ha a műtéti megoldás valami miatt ellenjavallt. Kizáródott sérv = akut hasi katasztrófa A sérvek leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye az akut hasi katasztrófához is vezethető kizáródott sérv (hernia incarcerata). Ilyenkor a sérvtömlőben lévő sérvtartalom kiszorul a sérvkapun, vagyis nem képes a hasüregbe visszacsúszni. A kizáródott sérv tartalma legtöbbször bélkacs vagy cseplesz. Kizáródás esetén a sérv fájdalmassá, feszessé, visszahelyezhetetlenné válik. Ha bélkacs záródott ki vagy a kizáródott cseplesz a hasüregben bélleszorítást végez, bélelzáródásos („bélcsavarodásos”) tünetek alakulnak ki. A kizáródott bélszakaszt tápláló erek leszorítása kezdetben pangást, majd bélelhalást, később a baktériumoknak az elhalt és áteresztővé váló bélfalon történő átjutása következtében hashártyagyulladást okoz. |
Kapcsolódó cikkek
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Hippokratész orvosi felfogása
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata