A lakosság nagy része nem is gondol az elhízás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stresszes életmód, fizikai aktivitás hiánya okozta problémákra és arra, hogy milyen következményeket vonhatnak maguk után. A rohanó mindennapokban az emberek többsége a tanulás, munka és számos más kötelezettség mellett nem tud elegendő időt szánni a heti fizikai és lelki relaxációra, aminek következményeképpen az egészségügyi állapot jelentős romlása vehető észre.
Példaképpen, csak a COVID-19 világjárvány megjelenése óta, számos kutatás eredményeképpen kimutatható, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kétszeresére nőtt a hirtelen szívhalál előfordulása. A sportlétesítmények bezárása, a karantén, a home-office és a megemelkedett stressz-szint következtében a már ezidáig is elégtelen fizikai aktivitás méginkább hanyatlásnak indult. Így, egyes kutatók szerint várható volt a szívbetegségek előfordulásának az emelkedése.
A hirtelen szívhalál (ang. cardiac arrest) egy közvetlen életveszélyt jelentő kórkép, amely a szív pumpafunkciójának a megszűnését jelenti. Azonnali és hatékony beavatkozás nélkül végzetes kimenetele lehet. Ennek az állapotnak a következtében a vérkeringés is elégtelenné válik, így megszűnik a vérellátás a főbb szervekben is. A hatékony beavatkozásra nagyon rövid idő áll rendelkezésre – mindössze 3-5 perc az agy maradandó károsodásának bekövetkezése előtt. A hirtelen szívhalál hátterében legtöbbször a szívet ellátó köszorúér betegsége áll, viszont akár fiatal korban is előfordulhat, ismert szívbetegség nélkül.
Az állapot főbb tünetei az eszméletlenség és a nagy artériákon tapintható pulzushiány. Nagyon fontos a lehető legrövidebb időn belül leellenőrizni a beteg életfunkcióit, azaz megbizonyosodni arról, hogy nincs eszméleténél, a pulzus nem tapintható és a légzés sem észlelhető. A mellkas mozdulatlansága a légzés hiányára utal, azonban a beteg fölé hajolva 10 másodpercig kell figyelni, hogy érzhető-e a levegő áramlása. Amennyiben az említett vitális funkciók nem észlelhetők, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Így növelhető a páciens túlélési esélye.
Az alapszintű újraélesztés mindenki számára ismert kell, hogy legyen, hisz nem tudhatjuk, hogy mikor találjuk magunkat az életmentő szerepében. Az újraélesztési folyamat két fázis ismétlődéséből áll – mellkaskompresszió és a lélegeztetés. A mellkaskompresszió az egyik tenyér a szegcsont alsó harmadára, míg a másik erre a kézre helyezett összekulcsolt újjakkal végezhető. A mellkast kb. 5 cm mélyre kell nyomni, percenként 100 alkalommal. Fontos a csuklót mereven, a karokat pedig nyújtva tartani. Harminc ilyen mellkasnyomás után a beteg fejét hátra kell hajtani, az orrát befogni és egymás után két alkalommal normál légvételnyi levegőt fújni a szájba. A folyamat során mindenképp figyelni kell a mellkas emelkedését és süllyedését. A mellkaskompresszió és a lélegeztetés 30:2 arányban történik, azaz 30 nyomást követően 2 alkalommal szükséges levegőt fújni a beteg szájába.
A vészhelyzet kialakulásakor nem szabad pánikba esni és elfelejteni a mentőszolgálat értesítését. Szerbiában a sürgősségi mentőszolgálat telefonszáma 194, és ezt a számot hívva nagyon fontos, hogy pontos és érthető információkat adjunk az eset helyszínéről, történésekről, pillanatnyi helyzetről, majd pedig haladéktalanul követni kell a mentőszolgálat által adott utasításokat. Az újraélesztést folytatni kell a mentőszolgálat megérkezéséig, amikor az egészségügyi dolgozók megteszik a további szükséges lépéseket.
Nem tudhatjuk, hogy mikor találjuk magunkat vészhelyzetben és mikor lesz szükséges az olvasott egészségügyi ismereteket gyakorlatban alkalmazni. Igyekezni kell nyugodtnak maradni, racionálisan gondolkozni és cselekedni a kialakult helyzethez alkalmazkodva, így segítve a betegen, valamint növelni a túlélési esélyeket.
.jpg)
