Tudta-e?
Hogy mi a Colosseum? A Colosseum hatalmas amphitheatrum Rómában. Hajdan 50.000 néző fért el benne. A nagyszabású épületet Vespasianus császár idejében kezdték építeni sportversenyek céljára, és kb. i.e. 80-ban Titus uralkodása idejében fejezték be. Az amphiteátrum négyemeletes volt, s mind a négy emelet más - görögöktől átvett - építészeti stílusban készült: dór, ión, korinthoszi és vegyes stílusban.

213. szám - 2022. június

Az “időutazók” betegségéről

Immár több mint két éve annak, hogy megszokott mindennapjaink gyökeresen megváltoztak és mindannyian alkalmazkodni kényszerültünk a járványügyi helyzethez.
Dr. Mihalek Nóra

Az elmúlt években nap mint nap különböző nehézségekkel kerültünk szembe - az egészségügyi jóllétünk, a tanulmányi és szakmai előrehaladásunk, az emberi kapcsolataink minősége forgott kockán, azonban nem szabad elfelednünk azokat a szép napokat, amelyeket még nem a világjárvány árnyékában éltünk és a személyes találkozások, az iskolában töltött hosszú órák, és persze az élményekkel teli utazások, nyaralások, kirándulások a mindennapjaink kihagyhatatlan elemeit képezték. A legújabb járványügyi információknak és az intézkedések enyhítésének megfelelően, ezek az idők visszatérni látszanak.

Ebben a cikkben az utazás és az időeltolódás okozta alvási nehézségekről, vagyis a jet lag jelenségről fogok írni, abban a reményben, hogy mielőbb, a járványhelyzet átvészelése után ismét lehetőség lesz repülőre ülni és távoli vidékeket megismerni.

A jet lag a hosszú repülőutak és az időeltolódás okozta néhány napig tartó fáradtságot, aluszékonyságot, vagy éppen álmatlanságot jelenti. Hátterében a cirkadián ritmus rövidtávú zavara áll, vagyis az emberi szervezet 24 órás megszokott ciklusának a megváltozása. Ezt a napi ritmust a szervezet belső órája és különböző külső tényezők szabályozzák. A belső óra „mozgatóeleme” a hipotalamuszban található, és jelentős hatással bír a vérnyomás, hormontermelés, testhőmérséklet szabályozására, az alvásigényre, az éhségérzetre. Azonban a külvilági tényezők, mint például a nappal és éjszaka váltakozása nagyban befolyásolják a napi ritmus lezajlását. A melatonin nevű hormon termelődése, amely az alvás szabályozásáért felelős, nagy mértékben függ a napszakok váltakozásától, ugyanis fény hatására – nappal csökken a melatonitermelés, fény hiányában pedig éjszaka emelkedik a melatoninszint, ami álmosságérzethez és alváshoz vezet.

Az időzónák közötti utazás alkalmával a szervezet biológiai órája nem kerül összhangba az úticél helyi idejével, vagyis a napszakok váltakozása nem felel meg annak, amihez az utazó szervezete hozzászokott, így az alvást, étkezést, hormontermelést befolyásoló ritmikus folyamatok nem felelnek meg a külvilág ingereinek. Az, hogy milyen gyorsan alkalmazkodik a szervezet a megváltozott körülményekhez teljesen személyfüggő, de általában két-három nap szükséges a teljes átálláshoz.

Fontos tudni, hogy kizárólag az időzónák átlépése vezet jet lag jelenséghez, tehát a kelet-nyugat irányú távolság megtételétől, nem pedig a repülőút hosszától függ a zavar kialakulása. Így, az észak-dél irányú utazás nem vezet a cirkadián ritmus megváltozásához. A becslések szerint legalább három időzónát át kell lépni a jet lag kialakulásához, míg a maximális időeltolódás ± 12 óra lehet.

A jet lag leggyakoribb tünetei közé tartozik a kimerültség, felületes alvás, álmatlanság, emésztési zavarok, étvágytalanság, hányinger, fejfájás, ingerlékenység. Mivel átmeneti jelenségről van szó, gyógykezelésre az esetek többségében nincs szükség, azonban néhány részletre odafigyelve megkímélhetjük magunkat az átállás kellemetlen óráitól. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen napszakban fogunk érkezni a célállomásra a helyi idő szerint, és erre legyünk felkészülve az érkezés pillanatában. Igyekezzünk úgy tervezni az utazást követő napunkat, hogy elegendő időnk legyen pihenni és étkezésünket is a helyi időhöz igazítsuk, azonban amennyiben napközben érkezünk a célpontra, próbáljunk estig ébren maradni, így elősegítve az átállás folyamatát. Repülés közben, valamint az érkezést követő néhány napban fogyasszunk sok folyadékot a kiszáradás megakadályozásának érdekében. Nem szükséges gyógyszert szedni a jet lag tüneteinek kezelésére, azonban amennyiben az utazó már használ gyógyszereket napi szinten, az orvosságok bevételi idejét ajánlott a helyi időhöz alakítani. Tanácsolt a megérkezést követően két napon keresztül tartózkodni a megterhelő és kimerítő tevékenységektől.

Élsportolók esetében különösen fontos a jet lag tüneteinek a megfelelő kezelése, így a különböző versenyekre és megmérettetésekre utazáskor kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy elegendő idő jusson az átállásra. Rend szerint több nappal, esetleg héttel is előbb megérkeznek a megmérettetés helyszínére, így a minimálisra csökkentve annak az esélyét, hogy az időeltolódás okozta nehézségek befolyásolják a teljesítményüket.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor