Tudta-e?
Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.

218. szám - 2022. november

A tüdőgyulladásról

November hónap 12-én, a tüdőgyulladás ellni küzdelem világnapján, az ezen betegség áldozatairól megemlékezve nem szabad szem elől téveszeni, hogy ez a kóros állapot modern világunkban továbbra is jelen van és a morbiditás és mortalitás számottevő okának tekinthető.
Dr. Mihalek Nóra

3

Az antibiotikumok megjelenését követően a tüdőgyulladás áldozatainak a száma jelentősen csökkent, azonban teljes háttérbe szorítása a legszakszerűbb gyógyszerek alkalmazása mellett sem lehetséges.

A tüdőgyulladás a légzőszervrendszer gyulladásos megbetegedését jelöli, amelynek hátterében leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertőzés áll. Ez a kóros állapot évente kb. 450 millió embert érint, a halálos kimenetelek száma pedig akár a 4 milliót is elérheti. A tüdőgyulladás legjellemzőbb tünetei közé a köhögés, mellkasi fájdalom, láz és a légzési nehézségek sorolhatók. A diagnózis felállításának leggyakoribb módja a mellkasi röntgen és a köpet-tenyészet elemzése.

A gyógykezelés elősorban a kiváltó októl függ, így bakteriális megbetegedés esetében az antibiotikumok használatától várható számottevő javulás. A vírusok által okozott tüdőgyulladás ellen egyelőre nincs ismert hatékony gyógymód, így ebben az esetben a legfőbb cél az immunrendszer erősítése. Leggyakrabban oxigénterápiát, folyadékkezelést és vírusellenes gyógyszereket alkalmaznak a gyógykezelés során, azonban súlyos esetekben elengedhetetlen a légút mesterséges biztosítása és támogatása.

A betegség alapvető kórélettani hátterében az exudatum-képződés áll, vagyis a tüdő érintett területein lévő léghólyagocskák (alveolusok) megtelnek gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) és így csökken az a felület, ahol a gázcsere megtörténhet a tüdőben. Ennek következtében különböző klinikai tünetek jelentkeznek, mint a váladékos köhögés, láz, hidegrázás, nehéz légzés, légszomj, belégzéskor jelentkező szúrós fájdalom vagy szapora légzés. A tüdőgyulladás súlyos formái szapora pulzushoz, alacsony vérnyomáshoz, kapkodó, felületes légzéshez vezetnek. Jelentős diagnosztikai kritériumként említhető a vérképben megemelkedett fehérvérsejtszám. Emellett, további laboratóriumi vizsgálatok utalhatnak a szervezetben jelen levő gyulladásra – emelkedett CRP, magas szedimentáció.

A diagnosztikai folyamat elengedhetetlen részét képezi a beteg fizikai vizsgálata – mindenek előtt a mellkas (tüdő) sztetoszkópos meghallgatása. Gyulladásos megbetegedés alkalmával belégzéskor ún. ropogásra, szörtyögésre emlékeztető hang ismerhető fel. A diagnózis felállításához gyakran mellkasröntgen végzése szükséges, habár a betegség klinikai súlyossága nem mindig áll összefüggésben a röntgen segítségével felismert elváltozások súlyosságával. Továbbá, a betegség korai fázisaiban a röntgenvizsgálat által nem mindig mutatható ki a tüdőt érintő komoly elváltozás. A köpetvizsgálat rutinszerű alkalmazása nem indokolt, azonban súlyos esetekben - kórházban kezelt betegeknél ajánlott a köpetvizsgálat mellett a vértenyészet- és a vizeletvizsgálat elvégzése is.

A tüdőgyulladás megelőzése céljából ajánlott a rendszeres vakcináció, főleg a gyermekek, idősek és különösen veszélyeztetett személyek esetében. Megbízható és hatékony gyógymód hiányában a megelőzésnek jut a legjelentősebb szerep, így nem szabad elhanyagolni a mindenki számára elérhető influenza védőoltás felvételét és kiemelkedő hangsúlyt kell fektetni a jelentkező klinikai tünetek korai felismerésére.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2023 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor