Tudta-e?
Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

4. szám - 2007 június 25.

A Batthyány emlékév jegyében

A Batthyány család története

A Batthyány név minden magyar előtt ismerős: közel ezer éves ennek a családnak a története. A legkiemelkedőbb mind közül talán mégis Batthyány Lajos gróf a magyar szabadságharc vértanúja és Batthyány-Strattmann László herceg, a szegények orvosa, akit II. János Pál pápa 2003-ban immár hivatalosan is kanonizált és a katolikus egyház boldogjai közé emelt.
Dr. CELLER Tibor, Családi Kör hetilap

10
A Batthyány név minden magyar előtt ismerős: közel ezer éves ennek a családnak a története. A távoli múlt ködéből sorra emelkednek ki tatár s török ellen küzdő vitézek, európai csatamezők hadvezérei, leánynevelőket s patikákat létesítő nagyasszonyok, imádkozó klarissza apácák, kórházépítő irgalmas nővér, tudományszervező püspökök, írók, utazók, miniszterek, reformer gazdálkodók, de e nemes törzsök szülötte az utolsó nemzeti nádor, 1849 vértanú miniszterelnöke, valamint Nyitrának a csehszlovák hatóságok által 1920-ban elűzött magyar főpásztora is. A szétágazó Batthyány-család fiai és leányai meghatározó szerepet vállaltak a Kárpát-medence történelmének, kultúrájának és egészségügyének alakításában.

Batthyány Lajos gróf





















A legkiemelkedőbb mind közül talán mégis Batthyány Lajos gróf a magyar szabadságharc vértanúja és Batthyány-Strattmann László herceg, a szegények orvosa, akit II. János Pál pápa 2003-ban immár hivatalosan is kanonizált és a katolikus egyház boldogjai közé emelt.

A Batthyányiak az 1170 körül élt Örstől származtatják magukat. A családnak a következő századokban Kisbér, Bicske, Körmend és Polgárdi környékén voltak birtokai.

A Batthyány név a magyar írásos történelemben először 1389-ben tűnik fel, Batthyány György de Kővágó-Örs személyében, aki esztergomi várnagy volt. György vitézi érdemeiért Zsigmond királytól 1398-ban megkapta Batthyány helységet. Ő maga és utódai erről nevezték magukat Batthyányiaknak.

Néhány nemzedékkel később I. Boldizsár (meghalt 1520) a török elleni küzdelemben tüntette ki magát Jajce védőjeként. Ezért kapott Hunyadi Jánostól Somogy megyében birtokot. Ugyancsak Boldizsár kapta meg 1481-ben Mátyás királytól a Batthyány család címerét. A vért kék mezejében a vízből magas szikla emelkedik ki, a szikla tetején pelikán áll, vérével táplálja kicsinyeit, a szikla üregéből oroszlán ágaskodik, s szájában kardot tart.

Boldizsár fia I. Ferenc (1497-1566), horvát bán, királyi főpohárnok 1524-ben II. Lajos királytól megkapta Németújvárt (ma Güssing, az ausztriai Burgenlandban). Ettől kezdve használja a család a Németújvári előnevet. A 12. században épült vár azóta is a család székhelye és temetkezési helye (a németújvári ferencesek kolostora alatti kriptát Ádám gróf 1650-ben építtette).

Batthyány Ferenc főúr a mohácsi ütközetben 3000 lovassal és 1000 gyalogos dandárral vett részt, s a jobb szárny vezényletével lett megbízva. A bekövetkezett szomorú napokban előbb a nemzeti párton találjuk; nemsokára urat cserélve harcol hol Zápolyai, hol a török ellen. Érdemei jutalmául 1528-ban Habsburg Ferdinándtól királyi adományul Liptó-Újvárát kapta; nemsokára Szolnok várát is birtokában találjuk. 1563-ben, Habsburg Miksa koronázásán, mint a magyar mágnások legelőkelőbb s legkorosabb tagja, széken vitette magát, kezében tartotta a szent koronát. Utódja nem maradt.

A török ellen állandó harcban lévő Batthyány család tagjai közül kiemelkedik III. Boldizsár (1543-1590). A kard, a toll és a könyvek forgatásához egyaránt értő tipikus humanista főúr. Korának egyik nevezetes törökverő tábornoka volt. 1578-ban Kanizsa mellett, 1580-ban pedig a gábornoki vár omladékánál fényes győzelmet aratott Szkender bégen. 1587-ben Zrínyi Györggyel és Nádasdy Ferenccel Sásvár pasa ellen vívott kemény csatát ismét csak Kanizsa mellett. A harctéren szerzett érdemeiért a király zászlósúrrá és főasztalnokká nevezte ki. Kedvelte a tudományokat és nagy könyvgyűjtő is volt. Batthyány Boldizsár az a párizsi egyetemen folyatott tanulmányokat és 1600-ban korszakalkotó botanikai szakkönyvet jelentetett meg. Ő honosította meg birtokán a németalföldi tulipánt és az ő kertjében érett meg magyarhonban első alkalommal a burgonya. Udvarában élt a híres botanikus Charles de lâ Cluse, latin humanista néven Clusius, aki úttörő munkásságot fejtett ki a pannóniai tájak flórájának leírásában. Batthyány Boldizsár szolgálatában jelentette meg többek között a világ első gombaatlaszát is.

Boldizsár protestáns lett, ugyanis nagy tisztelője volt Melanchtonnak. Boldizsár felesége Zrínyi Dóra, a szigeti hős leánya volt, kitől II. Ferenc (meghalt 1625) királyi főlovászmester s a dunántúli részek főkapitánya, jeles törökverő származott, aki vitézségéért bárói címet valamint jelentős birtokokat (pl. Körmend vára és városa) kapott. Apjához hasonlóan ő is tudománykedvelő kálvinista nagybirtokos volt. Felesége a cseh származású Lobkowitz-Poppel Éva, Zrínyi Miklós nevelője volt. Gyógyító művészetének Magyary-Kossa neves orvostörténész külön fejezetet szentel a múlt század húszas éveiben megjelent könyvében: „tanultabb és keresettebb alig akadt nála abban a korban”, valamint „többen fordultak hozzá levélben, mint a leghíresebb bécsi orvosokhoz”-írta. A báróné Thurzó György nádorispánnak a pozsonyi országgyűlésre személyesen szállított orvosságokat, Zrínyi György lábára fekélyflastromot küldött, Pázmány Péter érsek hozzá fordult fulladás elleni medicináért. Batthyányné Poppel Éva, a 17. század egyik nagyasszonya, elsősorban mégis a nők, a szülőnők és a gyermekágyas asszonyok bizalmát bírta. Alig akadt főúri család, ahová ne ő küldött volna tapasztalt bábát, s nem az ő receptjei szerint kezelték csöppségeiket. Éva nagyasszony cselédeket ugyanúgy gyógyított, mind főrangúakat. Minden rászorulón igyekezett segíteni. Jó szívén és tudásán kívül megvolt hozzá az anyagi lehetősége is, ugyanis ez a főúri família kivételesen jól tudott gazdálkodni.

II. Ferenc fia, I. Ádám (1610-1659) 1630-ban elnyerte a grófi címet, majd császári és királyi kamarás, 1640-től királyi főasztalnok lett. Pázmány Péter hatására visszatért a katolikus egyházba. Ő alapította meg a németújvári ferences kolostort. A templom kriptájának ő és felesége, Formantini Auróra lett az első lakója. Ádám a ferences kolostorban könyvtárat állított fel, s ide került nagyatyjának híres könyvtára is mintegy száz ősnyomtatvánnyal. Nagy vagyonszerző volt, birtokain korszerű gazdálkodást folytatott. Szoros barátságot tartott fenn és széles körű levelezést folytatott az anyja udvarában nevelkedett Zrínyi Miklóssal. Jelentős szerepe volt a török elleni harcokban, majd 1644-ben I. Rákóczi György ellen szállt táborba.

Ádámnak két fia volt. Kristóf (1637-87) és Pál (1639-74).

Kristóf unokái közül került ki Lajos Ernő, Magyarország utolsó nemzeti nádora és Károly József, az első Batthyány-Strattmann herceg is.

Pál
három unokája által pedig a grófi-ág vált újabb három részre: Ádám (1697-1782) alkancellár és főtárnokmester leszármazottjai képezték az éleskői (1831-ben Jánossal halt ki); Zsigmond Fülöp (1712-77) császári és királyi tanácsosé a zsigmondi; Imre (1707-74) főasztalnoké pedig a pinkafői (pinkamindszenti) ágat. A zsigmondi ág legismertebb tagja a miniszterelnök Batthyány Lajos gróf, a pinkafőié pedig a nemrégen boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László szemorvos volt.

A hercegi vonal


Kristóf fia, II. Ádám gróf (1662-1703) híres törökverő hadvezér volt. Előbb ezredesként, majd tábornokként részt vett a törökök kiűzésében s különösen kitüntette magát Buda visszafoglalásánál (1686). 1688-ban Székesfehérvárt, 1690-ban Kanizsát szabadította fel. 1685-től Dunán inneni főkapitány, utóbb országbíró, 1693-tól haláláig Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja. 1692-ben feleségül vette a sziléziai származású Strattmann Eleonóra grófnőt, a Strattmann-hitbizomány örökösét; így elsőszülött utódaikat a későbbiekben a Batthyány-Strattmann kettős név illette meg. II. Ádámnak 2 fia volt: a már említett nádor, Lajos Ernő (1696-1765) és a család első hercegi rangra emelt tagja, Károly József (1698-1772).

Lajos Ernő
lett tehát a Strattmann-hitbizomány örököse, majd családi birtokainak jelentős részét is hitbizománnyá alakította. A német-római birodalmi grófságot is megszerezte. A későbbiekben főpohárnokmester, Zala vármegye főispán-helyettese, a hétszemélyes tábla elnöke volt. Az Aranygyapjas- és a Szt. István Rend lovagja. 1732-1746 között kancellárként tevékenykedett, az 1741-i Országgyűlésen nagy szerepe volt Mária Terézia politikájának támogatásában. Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyűlésen, ahol elhangzott a "vitam et sangvinem" (életünket és vérünket) felkiáltás. 1751-tól nevezték ki az utolsó nemzeti nádorrá. Élete végén szembe került az uralkodónővel az adóemelés és a jobbágyok helyzetének rendezése kérdésében. Birtokain több alkalommal voltak jobbágyzavargások. Miután 1765-ben Rohoncon, magyarországi birtokán életének 70. évében kólikában elhunyt, a megüresedett nádori posztot Mária Terézia megszűntette, majd helytartót nevezett ki a Magyar Királyság élére, lányának Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert szász-tescheni hercegnek a személyében.

Károly József már kora ifjúsága óta katonáskodott és már az 1716-18-ik évi török háborúban (tehát 18 illetve 20 évesen), a péterváradi és belgrádi csatákban méltóvá tette magát Savoyai Eugén herceg, hadsereg-főparancsnok figyelmére. 1745-ben a Bajorországot megszálló seregnek lett vezére, majd legyőzte a számra sokkal nagyobb francia-bajor sereget. Az örökösödési háború végén Belgiumban verekedett. Később a csehországi csapatok parancsnokává nevezték ki. Érdemeit Mária Terézia tábornaggyá való kineveztetése által ismerte el, a békekötés után pedig őt bízta meg a trónörökös, József főherceg nevelésének és udvarának vezetésével. Batthyány kinevezését e fontos bizalmi polcra nagy megelégedéssel fogadta a magyar nemzet, de a hadsereg is. Hadsereg-parancsnoki és nevelői feladata mellett (!) 1742-56 között ő volt Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja is.

Mária Terézia a fő állami ügyekben, különösen a katonai szervezkedés kérdésében, szívesen hallgatott Batthyány tanácsára, kit folyamatosan kitüntetett kegyével, sőt trautmannsdorfi birtokán többször személyesen meg is látogatta, ami az uralkodói kegy legmagasabb fokának számított abban az időben. Róla nevezték el a Burgban található Batthyány-lépcsőt is.

1764-ben római szent birodalmi hercegi rangot kapott. Királynője határtalan bizalma jeleként még pénzverési joggal is rendelkezett. Ismeretesek 1764, 1765, 1768, 1770. évben vert különböző pénzérméi. Károly József herceg háromszor is nősült, de fiúörököst nem hagyott maga után. Egyetlen fia 20 éves korában, még apja életében elhunyt. Így a hercegi rang Károly József halála után, birtokaival együtt, bátyjának, Lajos Ernőne az utódjaira szállott át.

Így a második Batthyány herceg, Károly József unokaöccse III. Ádám Vencel (1722-1787), Lajos Ernő nádor legidősebb fia lett. Egyúttal ő lett a Strattmann- és az atyja által alapított Batthyány-hitbizomány örököse is. Előbb kamarai tanácsos, ezredes, majd a báni hadsereg generálisa. 1753-tól 1756-ig Dalmácia, Horvátország és Szlavónia báni helytartója nagybátyja, Károly József herceg bánsága idején, akinek később hercegi rangját örökölte. Utóbb királyi tárnokmesternek is kinevezték.

Ádám Vencel fia, Batthyány Lajos herceg (1753-1806) volt e nemesi család művészi hajlammal leginkább megáldott tagja. A körmendi várkastélyban udvari színházat és zenekart tartott fenn, ez mellett szoros kapcsolatban állt az irodalommal és a képzőművészettel is. Lajos herceg a műgyűjtést és az értékmentést feladatának tartotta. Persze a művészetpártoláson túl, ebben az időben egy magyar hercegnek komolyabb feladata is akadt: egyrészt a császári és királyi hadsereg tábornoka és az uralkodói udvar kamarása volt, másrészt a gazdálkodás és a mezőgazdászat iránt érdeklődő nagybirtokos is. Füredi uradalmi ispánjának a fia, a később hírneves író, Vas Gereben az uradalom és községei életéről, valamint gyermek- és ifjúkori emlékeiről, munkáiban gyakran megemlékezett. Lajos hercegről sokat írt, például a Nagy idők, nagy emberek lapjain, mint akinek szívügye jobbágyai segítése, a helységek utcáinak szabályozása, a béresek számának szaporítása, s kiváltképp a juhászat.

Lajos herceg fia, Fülöp (1781-1870), a negyedik Batthyány-Strattmann herceg 1806. július 15-től (apja halálától) lett a hitbizományok és a hitbizományon kívüli birtokok tulajdonosa. Batthyány Fülöp hivatalos címzése: „birodalmi herceg, Németújvár örökös ura, Császári és Királyi Kamarás, a Nagy Lipót császár Rendjének parancsnoka, Tekintetes Nemes Vas Vármegyének örökös főispánja”. Ezredesként több ütközetben kitüntette magát, s Győrnél sem engedte szétfutni csapatait, melyeket saját költségén állított ki. Fiatal kori reformpolitikájával az országgyűlések ismert szónoka volt. Maga családot nem alapított, közéleti tevékenysége mellett életkora előrehaladtával egyre inkább birtokai gazdálkodása felé fordult. Keze alatt, a mindig igen gondosan megválasztott felelős gazdasági szakemberek irányításával, uradalmai a XIX. század folyamán nagybirtokból nagyüzemmé váltak, ám Batthyány Fülöp herceg élete végéig kegyes főúr maradt és sohasem vált indíttatásából fakadóan, nem is válhatott több nagyüzemet irányító kapitalistává.

1812-ben a körmendi várkertben talált 14. századi körmendi kincsleletet felajánlotta az akkoriban alapított Nemzeti Múzeumnak, melynek állandó kiállításán ma is látható. 50 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia alapítására (ez a második legnagyobb összeg volt Széchenyi Istváné után). 1830-ban elrendelte az uradalmi számítások magyar nyelven való vezetését. 1831-ben magyar-német gazdasági szótárt adott ki.

A herceg jelleméből fakadóan igen takarékos volt, ugyanakkor a rászorulókkal (személyekkel, intézményekkel és ügyekkel) szembeni nagy adakozókészség jellemezte. Pénz vagy kenyérnekvaló formájában a herceg akaratából messzi vidékek tűz-, jég- vagy aszálykárt szenvedett önkormányzatai, a Duna, Tisza és az Ipoly árvízkárosultjai, a székesfehérvári égettek is támogatást kaptak.

A feltétlen királyhűség és a magyar hazafiság összeegyeztetése korántsem ritka életprogram a XIX. században. Az a következetesség azonban, amellyel egész életén át Fülöp herceg ezt az alapelvet képviselte, mindez mellett nem volt túl gyakori. 1853-ban egy Libényi nevű csákvári szabólegény által megkísérelt Ferenc József elleni merénylet után a császár felépülésére hálaadó nagymisét mondat minden uradalmi székhelyen, s elrendeli, hogy azon minden uradalmi alkalmazott megjelenjen. Az apostoli felségek egybekelése ünnepére 25 szegényt jutalmazott, a császárné szerencsés szülése miatt újabb jelentős pénzösszeg kiosztását rendelte el. Természetesen óriási készület előzte meg Ferenc József 1857. évi látogatását is a Batthyány hercegi kerületi központba, Körmendre. A császárt fogadó díszmenethez az uradalmak szép szál fiatal írnokait gyűjtötték össze, számukra Bécsben készíttettek külön díszöltözetet.

Mivel a 89 esztendősen elhunyt Fülöp herceg nőtlen és gyermektelen volt, így a hercegi cím másodfokú unokaöccsére, Lajos nádor legkisebb fiának, Tódor grófnak (1729-1812) a híres hajótervezőnek és Magyarország első vegyészeti gyárosának - az unokájára, Batthyány Gusztávra (1803-83) szállt. Gusztáv herceg a Szemere-kormány külügyminiszterének, Kázmér grófnak volt a bátyja.

Az ötödik Batthyány-Strattmann herceg, Gusztáv fiatalkorában az osztrák hadseregben szolgált, majd 1838-ban Angliába költözött, ahol főűri címét az angol parlament még ugyanebben az évben honosította. Távozásának évében nagyapja 30.000 kötetes műszaki-természettudományi könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának ajándékozta. Öccséhez hasonlóan ő is a szabadságharc hű elkötelezettje volt, amit honvédtisztként harcolt végig. Fogságba esett, majd büntetésképpen közlegénynek sorozták be a császári hadseregbe, ám befolyásos ismerőseinek köszönhetően hamarosan sikerült Angliába távoznia. Ott ő lett az első magyar, aki a világhírű epsomi Derbyt (a világ első klasszikus lóversenye, „a versenyek versenye” ahogyan az angolok máig is nevezik) irányító patinás Jockey Club tagja lehetett. Batthyány Gusztáv herceg Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. A herceg 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott.

Az 1860-as évi általános amnesztia után Batthyány Gusztáv gróf visszakapta az elkobzott siklósi és bicskei birtokait. A bicskei birtokot eladta a belga banknak, míg a romos siklósi várat megjavíttatta. Mindez mellett Magyarországra inkább csak vendégségbe járt. Legtöbbet választott hazájában, Angliában tartózkodott. Gusztáv herceg felesége a tőle 14 évvel idősebb Wilhelmine von Ahrenfeld bárónő volt, akit hivatalosan csak két fiuk, Ödön és Gusztáv születése után vett feleségül. Felesége korai halálát követően Gusztáv herceg életének utolsó 43 évét özvegységben töltötte.

Batthyány-Strattmann Ödön (Milánó, 1827 - Körmend, 1914): vitorlázó, földbirtokos, a főrendi ház örökös tagja, császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja lett a hitbizomány hatodik hercege. Gyermekkorában Itáliában (ahol apja tisztként állomásozott), ifjú korában Angliában tanult (hová atyja az osztrák megtorlás elől menekült), s itt vásárolta meg 75 tonnás, kétárbocos szkúnerét, a Flying Cloudot, melynek legénységével három más, nagyobb hajó előtt megnyerte a Royal Thames Yacht Club által kiírt vitorlásversenyt (1862), majd Plymouthban és Torquayban is győzött. Ő volt a magyar versenysport első külföldi sikert elért képviselője. Angliai évei alatt az osztrák császár a Monarchia londoni nagykövetségének titkárává nevezte ki. 1866-ban hazatért. A Balatonon meghonosította a vitorlásversenyzést. Megalakította a Balatoni Yacht Egyletet (1867), melynek élén mint parancsnok állt. Angliában még 14 alkalommal versenyzett és ebből 13 győzelmet aratott (1869-1871)! Elismerésként a Royal Albert Club commodorejává választotta. A főrendiházban a kormányzó Szabadelvű Pártot támogatta. Többek között a polgári házasságot is megszavazta. Ő maga kétszer nősült, de egyik házasságot sem kísérte gyermekáldás. Mivel öccse, Gusztáv gróf (1828-1906) nőtlen volt, így velük teljesen kihalt Lajos Ernő nádor ága, illetve az addigi hercegi család. Halála után, 1915-ben a hercegi méltóság távoli unokatestvérére, a pinkafői (pinkamindszenti) grófi ágból származó Batthyány László szemorvosra szállt, akiről majd a későbbiekben szólok.

(folytatjuk)
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor