Tudta-e?
A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.

6. - 7. szám - 2007 július 9.

A Batthyány emlékév jegyében

A Batthyány család története

3. rész - A Batthyány név minden magyar előtt ismerős: közel ezer éves ennek a családnak a története.
Dr. CELLER Tibor, Családi Kör hetilap

7
Orvos és családapa - egy korszerű magyar szent

Batthyány László és Coreth Mária Terézia házassága boldog volt. Harmonikus családi életük alapja a külsőségektől mentes, valódi keresztény szellemiség volt, mely áthatotta mindennapjaikat. Összesen 14 gyermekük született, ebből három kiskorban elhunyt. A többi (életben maradt) gyermekek neve születési sorrendben: Ödön, Ludovika, László, Anna, Iván, Blanka, József, Mária-Terézia, Ferenc, Franciska és Károly.

Isten szolgája, dr. Batthyány-Strattmann László gyermekei közül, Ludovika Ottília grófnő, 2001. május 2-án Németújváron 98 éves korában utolsóként elhunyt. Ugyanitt temették el a Ferences templom családi kriptájában, azon a napon, amikor megkezdődött édesapja emlék-templomának építése.

A harmonikus életvitelű családban a hétvégék kirándulások vagy kulturális programok jegyében teltek. A kastélyban gyakoriak voltak a színi előadások, házi vetítések, koncertek, melyekre a személyzet mellett olykor a kórházi betegek is hivatalosak voltak. Batthyány-Strattmann rajongott a komolyzenéért, különösen az operáért, feleségével bemutatókra járt Pozsonyba, Bécsbe és Budapestre.

A nagy család minden reggel szentmisére gyűlt össze a kastély kápolnájában, ahol az "udvari pap" melletti oltárszolgálatot - a heti beosztás rendje szerint - a családfő látta el fiúgyermekeivel. Az étkezések mellett a napi rózsafüzér-imádkozás, a hálaadás és a közös ima rendszeres alkalmat adott a bensőséges együttlétre.

Batthyány-Strattmann herceg bőkezűen támogatta az egyházat, tizenhárom templom fenntartásához járult hozzá, és ő finanszírozta a körmendi templom új harangjainak költségeit is. A vagyonnal, gazdagsággal, szegénységgel kapcsolatban egy helyütt azt írta: Tisztában kell lennünk vele, hogy a vagyon önmagában véve még nem bűn, és a szegénység nem erény. A vagyon veszedelmes ajándék, de ajándék, amelyet rengeteg jóra lehet felhasználni: Isten iránti hálára, embertársaink segítésére. Szociális érzékenysége a legkülönbözőbb területeken megmutatkozott: télen tűzifát, meleg ruhaneműt biztosított a környék szegényeinek, birtokain jelképes összegért mintegy kétszáz házhelyet osztott ki, rendelésein fogadta és támogatta a vándorcigányokat, de azok felé is nyitott volt, akik - tanácsot, eligazítást, segítséget várva tőle - lelki problémáikkal keresték föl őt.

A szentéletű herceg politikai szerepet sohasem vállalt, a gyógyítást tartotta legfőbb sikerének. A címeket és a kitüntetéseket nem kereste, de társadalmi állásánál fogva nem térhetett ki bizonyos megtisztelő címek elől, (pl. Aranygyapjas-rend Lovagja, Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztese, császári és királyi kamarás, örökös Vas megyei főispán). A szerényen élő herceg puritán személyisége, emberi tökéletessége legendás volt, történetek sokasága bizonyítja azt.

A szegények orvosa, a szenvedők gondozója és a szeretet hitvalló doktora rövid életet élt, és a halált sok szenvedéssel járó betegség után érte meg. Életének utolsó másfél évéről gyóntatója, P. Boegle atya, gyermekei és főleg legidősebb lánya visszaemlékezéseiből kaphatunk hű képet, tények tükrében.

1929 szeptemberében váratlanul lett rosszul, utoljára azon év november hetedikén operált: egymás után kilenc szürkehályogot. Másnap Rómába készült, de két nap múlva, útközben ágynak esett. Bécsben, a Löw szanatóriumban hólyagrákot diagnosztizáltak nála, amit hamarosan meg is műtöttek. A műtét nem hozott eredményt és ezt követően 14 hónap múlva, 1931. Január 22-én hunyt.

Végrendeletében azt írta: "Hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá".

Piffl, Bécs bíboros érseke az Alser templomban szentelte be a holttestét. A kardinálist tüdőgyulladása miatt el akarták tiltani a szertartások fáradságaitól, de ő nem engedett: "Az én életemben csak egyszer adatik meg, hogy egy szent holttestét beszentelhessem!" mondta.

Az elhunytat ezután Körmenden, a várkápolnában ravatalozták fel. Három napon át több ezren vonulnak el ravatala előtt. Temetését gróf Mikes János szombathelyi püspök végezte. Azzal búcsúztatta, hogy "Batthyány szent volt, vagyis nem érte, hanem hozzá kellene imádkoznunk!". Németújváron (ma Güssing) a családi kriptában helyezték örök nyugalomra, a ferencesek templomában. A temetésre különvonatok szállították a gyászolók sokaságát.

Húga, Pálffy Erzsébet grófné még halála évében megjelentette első életrajzát: "Batthyány Strattmann László ferences herceg, a szegények barátja" címmel.

1944-ben Innitzer bécsi bíboros érsek megindította boldoggá avatásának előkészületét, ám a háborús évek, majd a magyarországi kommunista rezsim egy időre lehetetlenné tették az ügy érdemleges folytatását, hiszen a kommunista diktatúra alatt egy főúr példaképként állítása nem illett bele abba a hamis ideológiai sémába, torz osztályharcos klisébe, amely általánosan elítélte a vagyonos osztály tagjait, akikkel szemben az állampolgár csak gyűlöletet érezhetett.

A Magyar Püspöki Konferencia az 1944-ben lefolytatott szombathelyi boldoggá avatási per iratait csak 1971-ben juttatta el Rómába. 1986-ben Kismarton (Eisenstadt) püspöke, Stefán László újabb Egyházi Bíróságot állított fel Batthyány boldoggá avatásának ügyében., majd egy évvel később Dr. Konkoly István szombathelyi püspök újabb Tribunált létesített, amely beható munkát végzett a még élő tanúk kihallgatásának érdekében.

1988. májusában Isten szolgája, Batthyány László herceg földi maradványait ünnepi szentmise keretében felhozták az a güssingi Sarlós Boldogasszony-templom kriptájának szarkofágjából és a ferences templom földszintjének előcsarnokában kialakított új sírjába helyezték el. Az exhumálásakor a herceg ujj- és kézcsontjainak néhány darabkáját, valamint szívének maradványait eltávolították a koporsóból, ezeket egy ezüsttel és drágakövekkel ékesített ereklyetartóba helyezték.

A boldoggá avatás 2003. március 23-án történt meg, ahol a Szent Péter téren összegyűlt sok tízezernyi hívő előtt II. János Pál pápa emelte őt a katolikus egyház boldogjainak sorába. A neves eseményen jelen volt a Batthyány-család mintegy százharminc tagja, a magyar államfő, a teljes püspöki kar, több mint 200 magyar pap, 6000 magyar zarándok valamint Habsburg Ottó főherceg is népes családjával.

A boldoggá avatás kihirdetése után az új boldogok ereklyéit felvitték az oltárhoz, bemutatták a Szentatyának, majd az oltár melletti állványra helyezték. Az Ozsvári Csaba ötvösművész készítette tartóba az orvos gyógyító jobb kezének ereklyéjét helyezték el. Az ereklyetartón a családi címer pelikánja látható, amely a legenda szerint saját vérével táplálja kicsinyeit, amelyhez méltán hasonlítható az az önzetlenség, amellyel a doktor gyógyította és segítette a maga szegényeit. A jeles ötvösművész egy másik alkotása is szerepet kapott a szertartáson: az 1992-ben II. János Pál pápának készített, domborművekkel díszített misekönyvét használták a szentmisén. Az ereklyét hárman vitték a pápa elé, a boldog egyik dédunokája, egy osztrák plébános és egy szombathelyi orvos.

A katolikus egyház boldoggá avatási eljárása (latinul: beatificatio) a szentté avatási eljárás első része. A boldoggá avatott személy "boldog" (beatus) címet és korlátozott tiszteletet nyer. A boldoggá avatottat egy meghatározott területen (ország, vagy szerzetesrend) nyilvánosan tisztelhetik (zsolozsmában és szentmisében), de ereklyéit nyilvános tiszteletre nem tehetik ki, és templomot nem szentelhetnek a tiszteletére.

Batthyány herceg boldoggá avatása alkalmából rengeteg újságcikk nyilatkozat látott napvilágot, ebből most csak két részletet idéznék. "Batthyány-Strattmannt már életében szentként tisztelték. Saját családja és környezete így tekintett rá, s gyermekei is támogatták boldoggá avatását" - mondta a Magyar Nemzetnek Németh László atya, a római Pápai Magyar Intézet rektora.

"Batthyány-Strattmann László világi hívőként példás családapa volt. Ezt ma különösen fontos hangsúlyozni, amikor a médiában túlteng a negatív példa, és amikor az áldozatvállalásra, a gyermekekkel való törődésre e rohanó világban, úgymond, nem nagyon van idő. Batthyány-Strattmann példája azt mutatja, hogy nemcsak papokból és püspökökből válhatnak boldogok, hanem családban élő, a család értékeit képviselő világi emberekből is. Batthyány-Strattmann korszerű személyiség volt, mert tulajdon példájával bizonyította azt a ma is érvényes igazságot, hogy a gazdagságot arra is lehet használni, hogy a szegényeken segítsenek. Számára az elesettekkel való törődés nem puszta alamizsnaosztás, hanem önmegvalósítás volt" jelentette ki Erdődy Gábor, Magyarország vatikáni nagykövete.




















Az újjáéledt Batthyány kultusz

A Batthyány kultusz az 1980-as éveket követően éledt újjá. Batthyány-Strattmann László életének fontos színterein számos emlékmű emlékeztet a gyógyító hercegre. Körmenden, Dunakilitiben, Köpcsényben, kultuszának ápolásának színhelye a Szent Erzsébet plébániatemplom és a Batthyány László emléktemplom valamint a nevét viselő múzeum.
Körmend fontos esemény színhelye volt 2003. húsvét hétfőjén, mikor az egyházkerület püspökei, papjai nagyszámú hívő jelenlétében emlékmisét tartottak a kastély udvarán a hercegi család és a város vezetőinek jelenlétében.

Az Országgyűlésben a boldoggá avatott érdemeit Bebes István Körmend város polgármestere méltatta, a Vas Megyei Közgyűlésben pedig Nagy Gábor megyei képviselő mondott beszédet. Javaslata nyomán a 2005-ös évet a közgyűlés "Batthyányiak emlékévé" nyilvánította.

Halála óta Batthyány életműve - az egyházi kanonizációs eljárás mellett - világi vonalon is foglalkoztatja a magyar közvéleményét. A körmendi kórház és a budapesti Korall u. 6. sz. alatti gyógyszertár már 1934-ben felvette a nevét. A körmendi kórháztól ugyan a pártállam megfosztotta névadóját, ám 1990. jan.19-én a kórház újra felvette a dr. Batthyány-Strattmann László nevet. Emlékét számos templom üvegablaka, Ausztriában és Magyarországon több köztéri emlékmű, emléktábla, templomi szobor, festmény őrzi. E két országban egyházi énekeket írtak emlékére, iskola, intézmény (Vakok Gyermekotthona, Idősek Akadémiája stb.) vette fel a nevét. Batthyányról számos könyv, imakilenced, újságcikk, esszé, misztériumjáték, oratórium, tévéfilm, riport, háttérbeszélgetés stb. látott napvilágot, s az Egészségügyi Kormányzat már 1991-ben róla elnevezett rangos díjat alapított. Mindez arra mutat, hogy az utókor méltatja életművét.

Budán, a család egykori palotájának falán 1989. október 28-án szintén emléktáblát helyeztek el. A járdán, a jelenlévők gyűrűjében ott állt Antall József is. Az ünnepi beszédet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mondta. Szavait ezzel a két mondattal zárta: "Batthyány doktor a szeretet civilizációjának, az Isten államának polgára volt. Emlékezzünk, hogy tanulhassunk ettől a nemes és szabad polgártársunktól!"

Körmenden 1997. október 26-án helyezték el a Szent László király tiszteletére és dr. Batthyány-Strattmann László emlékére épült templom alapkövét. A templom szentelése 1999. október 24-én volt.

Közadakozásból a Fatimai Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emléktemplom épült Szombathelyen is. Az alapkőletételre 1999. szeptemberében került sor.

A szent életű herceg leszármazottjai

Batthyány doktor életének egyik legnagyobb megpróbáltatása rajongva szeretett fia, Ödön elvesztése volt. Ödön zeneszerzőnek készült, komponált egy szép Ave Mariát is. A fiatalembert egy későn felfedezett, perforált vakbélgyulladás döntötte le a lábáról. A mélyen hívő fiatalember áhítattal vette fel a betegek kenetét. Napokig küzdöttek az életéért, de a sok injekció sem javított az állapotán. 1921. június 5-én halt meg, édesapja zárta le a szemét. A megrendült herceg a kastély kápolnájába invitálta családját, hogy együtt adjanak hálát Istennek, hogy Ödön húsz évig köztük lehetett.

A Batthyány család 1945-ben az orosz csapatok elől Ausztriába kényszerült menekülni, akik körmendi kastélyukat feldúlták, 1957-ig megszállva tartották, az épületeket megrongálták, a nagy értékű levéltár egy részét, a híres fegyvertárnak több mint felét, a könyvtár, képtár jelentős részét, az itt maradt bútorzat teljes egészét megsemmisítve.

Az elhunyt herceg legidősebb leánya, Lili grófnő (1903-2001) mondta: "Nem mi lettünk hűtlenek Magyarországhoz, hanem a diktatúra üldözött el bennünket. Más bűnünk nem volt, csak a származásunk." Bizony, a "szegények orvosá"-nak családját "hálából" a diktatúra kiűzetéssel "jutalmazta". Utoljára fia, Ferenc (1915-98), a politikai tudományok doktora, a magyar királyi hadsereg egykori tisztje 1956-ban hagyta el az országot, miután 10 különböző táborban 11 évet töltött a szovjet gulágban.

A szent életű herceg valamennyi gyermeke külföldön halt meg, részben ők, részben az unokák szétszóródtak a világban, Európa több országában, Dél-Amerikában. Legfiatalabb fia, az orvosprofesszor Károly Ignác (1918-90), pl. feleségével, székhelyi Mailáth Zdenka grófnővel együtt Uruguayba emigráltak. Károly Ignác gróf a főváros orvosi fakultásán adott elő. Mindkét fiuk Montevideoban alapított családot és ott született meg hat unokájuk is. Ödön gróf apjához és nagyapjához hasonlóan orvosdoktor lett, míg György gróf állatorvosként állat-sebészetre specializálódott.

Margit grófnő (1914-59) férjével, Karl Adolf von Auersperg herceggel és családjukkal a háború pokla elől szintén ebben a dél-amerikai országban kerestek menedéket. A fiatalon, autószerencsétlenségben elhunyt grófnő itt is lett eltemetve.

Érdekességként említem, hogy László herceg jogászdoktor végzettségű, apja nevét viselő, vagyis ugyancsak József nevű fiának (1912-94) az unokája, Philipp von Lattorff 1999-ben II. János Ádám liechtensteini fejedelem lányát, Tatjana hercegnőt vette feleségül.

A szegénynek orvosának halálát követően a hercegi család feje halála után legidősebb fia, az ugyancsak László (1904-66) nevet viselő herceg lett, aki 1935-ben vette feleségül Antoinette zu Windischgrätz hercegnőt (1902-90). A házaspárnak 4 fia született.

A legidősebb - könnyű kitalálni a nevét - László Paszkál (1938), édesapja halála után, immár 41 éve a család feje.

A második fiú, Ferenc Antal (1939) egy lengyel grófnőt vett feleségül és három fiuk van. Ferenc Antal jogászdoktor végzettségű és sikeres vezető ausztriai üzletember. A harmadik fiútestvér, Ádám gróf (1942) közgazdász, bankár. 1991-ben költözött haza Magyarországra és eleinte Antall József gazdasági tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg Budapesten egy gazdasági tanácsadó irodát működtet. Ő volt a kezdeményezője a Batthyány Műemlék Alapítvány létrehozásának is. Két házasságából három fia és két lánya született.

A negyedik testvér, Antal gróf (1946-67) repülőszerencsétlenségben , fiatalon veszítette életét. Utód nem maradt utána.

A jelenlegi családfő, Batthyány László Paszkál herceg lakása Bécsben a Herrengasse 19. alatt, a ma is Batthyány-palotának nevezett épületben, a mai magyar nagykövetség szomszédságában van. A nagykövetség ikerpalotájának egyike volt az egykori Strattmann-ház. Az 1692-97 között épült két palotát a Herrengasse és a Bankgasse sarkán 1716-20 között egységes homlokzattal összeépítették.

László Paszkál herceg 1964-ben a bécsi születésű és nemesi származású Veronika Hauschka von Treuenfels (1942) a családi birtokon, Trauttmannsdorf an der Leithán vette feleségül. A házaspárnak két gyermeke született: László Ödön gróf (1970) gazdasági szakember, éveket töltött Londonban, míg Dominik gróf (1971) turisztikai szakember.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor