- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ... hogy a csernobili atomerőmű-baleset radioaktív fertőzése 130 ezer négyzetkilóméterre terjedt ki, és több mint ötvenmillió embert érintett közvetlenül?
205. szám - 2021. október
A gyógyítás története – 3. részHippokratész esküjeA régi korok emberei számára a betegségek kialakulásának hátterében nem csak testi folyamatok álltak, hanem azt tartották, hogy a nyavalyák kialakulásának hátterében lelki-szellemi rendellenességek is hasonlóan súlyos szerepet játszanak.
|
4
|
A cikk első része itt olvasható A cikk második része itt olvasható Az isteni akarat megsértése, vagyis a felsőbb szellemi lét erőivel való összetűzés, de ugyanúgy a lelki egyensúly elvesztése éppoly gyakran állhattak a betegségek kialakulásának hátterében, mint pl. ételmérgezés, felfázás, huzat stb. Ebből kifolyólag nem kell csodálkozni azon, hogy a múltban nem csak a testet gyógyították, hanem a szellemi-lelki bajok hátterét is. Az isteneknek tett eskü segíthetett a gyógyulás folyamatában, ám az ellenkezője is igaz, a be nem tartott fogadalomban megfogalmazott átok lesújthatott az esküt tevőre, megbetegítve őt és utódait. Régen (az ókortól a XX. századig) az eskü nemcsak egy hangosan és nyilvánosan felmondott szöveg volt, hanem a különböző esküfajták kimondása köré igen komolyan szerveződő, meghatározott szertartásrend, rituálésorozat is tartozott. A szellemvilági kapcsolataira támaszkodó és a lelkiismeretére sokkal érzékenyebben hallgató ókori, középkori, újkori ember szemében az elhangzott fogadalom, a benne foglalt átokkal együtt igen komoly visszatartó erőt képviselt. A ma embere komolytalanul áll az eskütételhez, ezt sokszor látványos külsőségnek, kellemetlen hagyománynak tekinti, és nem érzi át az eskü súlyát. Az esküt általában egy szentélyben, templomban, valamilyen isteni kisugárzású színhelyen, szobor, ereklye, oltár közelében, vagy egy adott szent tárgyat megérintve történt. Nyilvánosan, tanúk előtt, és jól érthetően kellett kimondani az eskü szövegét, önmaga és az utódok üdvére és lehetséges nyomorúságára hivatkozva. Ez utóbbi arra az esetre vonatkozott, ha valaki nem tartotta be az esküjét, vagy amennyiben hamis esküt tett, mert ilyenkor, a fogadalomban előrelátott átok az eskütevőt és annak utódait sújtotta. Ez volt a felsőbb erők büntetése, és az ettől való félelem adott súlyt az esküvel összekötött rituáléknak, többek között a gyógyulás eskü általi lehetőségének! Az eskütétel szokása a legrégebbi korokra nyúlik vissza. Az ókori írott forrásokban gyakran találunk ilyen jellegű leírásokat. Az Újasszír Birodalom államszerződésében, amit Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) kötött a médekkel, az áll, hogy az esküt megszegők ne érjék meg az idős kort, vagyis korai halál sújtson rájuk. Az eskütétel egyik gyakori eleme az ég felé kinyújtott kéz. A Bibliában azért emelték fel az eskütevők a kezüket, hogy tanúul hívják istent. Az esküt tevő személy nem csak fogadalmat tett, hanem valami rosszat kívánt magának arra az esetre, ha nem mondana igazat, vagy nem tartaná be a szavát, így az átok beteljesedését a tanúul hívott istentől várta. A Szentírás szerint Ábrám és Szodoma királyának beszéde a következőképp zajlott: „Kezemet fölemelem a magasságbeli Isten felé, aki az eget és a földet teremtette. Egyetlen fonalat és egyetlen saruszíjat sem fogadok el, semmit abból, ami a tiéd. Ne mondhasd: én tettem gazdaggá Ábrámot.” (Ter 14,22). Az eskütétel mindmáig szokásban maradt. Az egyik legismertebb eskü Hippokratész esküje. Ez azonban inkább egy orvosi, viselkedési szabályzat. De vajon tényleg Hippokratész írta az eskü szövegét? A kutatások arra engednek következtetni, hogy feltehetően nem ő a szerzője a róla elnevezett eskünek. Ennek hátterében több magyarázat áll. Először: az eskü bevezetőjében a gyógyítás görög istenségei vannak megszólítva, annak ellenére, hogy Hippokratészra úgy tekintünk, mint arra a személyre, aki különválasztotta az orvoslást a vallástól. A második felvetés tehát az, hogy ő volt az, aki fizikai okokra vezette vissza a betegségeket, és nem az istenek által előidézett dologként tekintett a nyavalyákra. A hippokratészi eskü legrégebbi töredékei a Kr. u. 275 körüli időkből valók. A legrégebbi teljes változat a Vatikáni Könyvtárban található és a 10.-11. századra datálják. A ma általánosan idézett szöveg egy 1595-ből származó változat. „Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügeiára, Panakeiára, az összes istenre és istennőre, őket híva tanúul, hogy erőmhöz és belátásomhoz mérten teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségemet. Az orvostudományban mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesítem majd, mint szüleimet; megosztom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz, gondoskodni fogok ellátásáról, fiait saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha ők is el akarják sajátítani az orvostudományt, fizetség és szerződés nélkül megtanítom majd nekik. Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden más felvilágosítást ismertessem fiaimmal és mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerződés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de (rajtuk kívül) senki mással sem. Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára kamatoztatom majd erőm és belátásom szerint, megóvva őket a bajtól és a kártevéstől. Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sőt még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyűrűt. Tisztán és szeplőtlenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni mesterségemet. Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is; az ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek. Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról. Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm. Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesüljek minden ember részéről; ha viszont fogadalmamat megsértem, és hamisan esküszöm, akkor az ellenkező sors jusson nekem osztályrészül. Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról. Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm. Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesüljek minden ember részéről; ha viszont fogadalmamat megsértem, és hamisan esküszöm, akkor az ellenkező sors jusson nekem osztályrészül.” Ma ritkán tesznek esküt az eredeti szövegre. A hippokratészi eskü sok változáson esett át az évszázadok során, pl. változtattak rajta a kereszténység hitnézetei szerint, a jelenben pedig a modern orvosi gondolkodással összhangban módosítják. Az eredeti szöveg leghangsúlyosabb része az, hogy meg kell óvni a betegeket a gyógyítás esetleges káraitól (mellékhatásaitól), a mai szövegváltozatokban inkább az szerepel, hogy mindent meg kell tenni a beteg életben tartásáért. A kettő nem ugyanaz. Ez utóbbi szemlélet olyan erkölcsi kérdéseket vet fel, mint az orvosságokkal való túlkezelés veszélye, vagy a mesterségesen, gépekkel való életben tartás!
|
Kapcsolódó cikkek
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Az alvási rendellenességekről
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Gyermekkori elhízás
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- A rettegett lázgörcs
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- A fogfájásról
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- A daganatokról
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Lézersebészet
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Álljanak fel!
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- Az ételallergia
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata