Tudta-e?
A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták

226-227. szám - 2023. július-augusztus

Ahonnan Mohácsra indult a magyar had

Egy hónappal az esemény előtt tette közzé a hírt a Magyar Távirati Iroda (MTI), hogy idén augusztus 27-én hagyományteremtő szándékkal lovagi zarándoklatot tartanak Báta és Mohács között.
SÁFRÁNY Attila | a szerző cikkei

5

A szervezők közlése szerint a középkori magyar államra nézve végzetes mohácsi csata 497-ik évfordulója előtt két nappal, vasárnap megtartandó eseményt koncertek, családi programok egészítik ki Mohácson.

A Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány szervezésében megvalósuló zarándoklat szentmisével kezdődik a népszerű zarándokhelynek számító bátai Szent Vér bazilikában, majd elindul a 26 kilométeren át, Dunaszekcső és Bár érintésével zajló lovagi zarándoklat.

Mi indokolja a lovagi zarándoklat Bátáról való indulását? Erre a kérdésre ma valószínűleg a magyar történelem jó ismerői közül is kevesen tudnák kapásból a választ, de a szervezők közleménye ezt a kérdést sem hagyja nyitva. „1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését és innen indult a sereg a végzetes csatába. A magyar királlyal együtt áldozott a 26 ezer magyar lovag is, mielőtt a mohácsi mezőre vonult volna” – írták a közleményben.

Az alapítvány szándékai szerint a mohácsi csata 500. évfordulójáig minden évben megtartják a lovagi zarándoklatot, amelynek történelmi hátteréről azt közölték: már az 1120-as évektől a lovagi életforma természetes részévé váltak az ilyen események, amelyek fő célja a természetfelettivel való kapcsolódás vallásos vágya volt.

A VÉRZŐ OSTYA BÁTÁN

A bátai Szent Vér kegyhely nem tartozik a legismertebb magyar kegyhelyek közé, bár a középkorban, a történelmi Magyarország idején ez még nem így volt. Egy eucharisztikus csodának állít emléket ez a Mohácstól nem messze lévő kegyhely.

Sok ilyen az oltáriszentséggel történt csodát tart számon az egyház: az ostya vérzik, átváltozik érzékelhető hússá, megjelenik rajta Jézus képe, felbuzog az átváltoztatott bor, érzékelhető vérré válik... Ezeknek az eucharisztikus csodáknak az emlékét féltő hittel őrizte meg a katolikus hívőközösség, helyszínei pedig sokszor zarándokhelyekké váltak.

Sümegi József diakónus, a bátai Szent Vér kegyhely őre interneten elérhető előadása szerint Magyarországon a középkorban közel két tucat eucharisztikus csodához kapcsolódó kegyhely volt. A török időkben elpusztultak. Ma egyetlen Szent Vér kegyhely van, a magyar–szerb határhoz közeli Bátán. A török ezt is végleg lerombolta 1539-ben. Az 1938-ban megtartott budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszusra készülődve kezdték a Szent Vér kegytemplomot újjáépíteni, és végleges elpusztításának négyszázadik évfordulóján, 1939-ben szentelték fel. 2019-ben a szintén Budapesten rendezendő, a 2020-ra tervezett, de a koronavírus-járvány miatt csak 2021-ben megtartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra nagyszabású külső és belső felújításon esett át a kegyhely.

A bátai csoda a Szent László által 11. század végén alapított Szent Mihály arkangyalról elnevezett bencés apátságban történt. Ez volt a középkori Magyarország leghíresebb Eucharisztikus csodája. Vérző ostyának nevezték, amelyből arra következtethetünk, hogy többször megismétlődött a csoda. A részletekről nem tudhatunk semmit, a törökök nemcsak a kegyhelyet és az ereklyét pusztították el, hanem a róla szóló emléknyomokat is.

A korabeli híradás szerint 1539-ben a török tízezer embert ölt meg Bátán vagy hurcolt rabságba. De korábban már kétszer is pusztított a helyen, a győztes törökök a mohácsi csata után Bátát is feldúlták, majd 1529-ben ismét.

Sümegi József diakónus, a bátai Szent Vér kegyhely őre leírása szerint a 14 század második felében történt az eucharisztikus csoda, akkoriban tehát, amikor a török hódítók először léptek európai földre. Maga a kegyhely a 15. században vált a középkori Magyarország egyik legfontosabb kegyhelyévé. Nemzeti kegyhely volt, a magyar királyok megkoronázásuk után két szent helyet kerestek fel: Nagyváradon Szent László király sírját, Bátán pedig a Szent Vér kegyhelyet.

Szent László király sírját a csontokat széthányva 1565-ben a protestánsok pusztították el.

A DÉLI VESZEDELEM

A bátai Szent Vér kegyhely sorsa déli veszedelemmel sújtott nemzetsorssal fonódott össze, amely az iszlám hódításban testesült meg. A déli irányba tartó régi római hadiút melletti nemzeti kegyhely a török ellen harcoló Zsigmond király és a Hunyadiak kedvelt szenthelye volt. A törökkel először csatázó magyar király, I. Lajos, azaz Nagy Lajos király is fölkereste a Szent Mihály arkangyalról – a sárkány legyőzőjéről, az angyalseregek vezéréről – elnevezett apátságot akkor, amikor már megtörtént az eucharisztikusa csoda, így tett a közelében tragikus véget ért II. Lajos magyar király is. (Nomen est oment: a germán eredetű Lajos név egyik jelentése harc, háború.)

Miután I. Szulejmán szultán bevette Magyarország kulcsát, Nándorfehérvárt 1521 augusztus 29-én hatvanhat napos ostrom után, az év szeptemberében a magyar urak a királlyal az élen Bátán döntöttek az erősség visszafoglalásáról, mielőtt még a törökök megerősítenék azt. A fiatal II. Lajos király Bátáról Mohács felé indult az összegyűlt hadakkal, ahol azonban kitört a járvány és szétengedték a magyar sereget. Ez volt az útvonal 1526-ban is. Szerémi György visszaemlékezésében Tatai Miklós levelét idézve azt írja, hogy 1526-ban II. Lajos Nagyboldogasszony napján érkezett a bátai kegyhelyre, ahol meggyónt és megáldozott, később az onnan 15-20 kilométerre levő mohácsi csatatér felé vette az irányt. Bátán választották meg a fővezéreket, Tomori Pál bácsi–kalocsai érseket és Szapolyai Györgyöt (bátyja Szapolyai János helyett, mivel a később királlyá koronázott erdélyi vajda az erdélyi hadakkal még nem érkezett meg a magyar seregek gyülekezőhelyére). A katonai előéletű szerzetest, Tomori Pált azért nevezték ki bácsi-kalocsai érseknek és dél-magyarországi főkapitánnyá, hogy a déli végekről szervezze a török elleni védekezést. Az 1523-ban kinevezett érsek főpapi jövedelmeiből azonnal hozzá is látott feladatához, megkezdte Pétervárad megerősítését, amely erősségnek Nándorfehérvár szerepét kellett volna átvennie, és hadai még abban az évben az utolsó nagy magyar győzelmet aratták a Redneket (Vrdniket) elfoglalni érkezett tíz-tizenötezer fős török had fölött.

1526. augusztus 29-én a vesztes mohácsi csatában elveszett az országfők színe-java, a legnagyobb baj mégis az volt, hogy a király halálával az országnak két uralkodója lett, egy idegen, Habsburg király és egy magyar, aki – ha kényszerhelyzetben is – a vazallusi helyzetet felvállalva szövetséget kötött a török uralkodóval, az iszlám világ akkori kalifájával. Az 1538-as váradi békében, pontosan ötszáz évvel az országegyesítő Szent István halála után – az utólagos Habsburgok alatti egyesítés szándékával – szentesítették az ország kettészakadását. Egy évre rá elpusztult a bátai bencés apátság és a vérző ostya, 1541-ben I. Szulejmán elfoglalja Budát. Csak ekkor dőlt el, hogy a török nemcsak vazallusállammá teszi Magyarország János király által uralt területeit (majd az Erdélyi Fejedelemséget), hanem a Habsburgok elleni ütközőövezetté is. Ez a nagyhatalmi döntés százötven évre háborús övezetté alakította a történelmi Magyarország területét, és különösen azokat az alföldi, síksági területeket néptelenítette el, amelyet túlnyomórészt magyarok laktak. Trianon oka, a Szent István-i Magyarország végzete egészen idáig nyúlik vissza.


A bátai Szent Vér kegyhely mai kinézete
forrás: 
katolikus.ma/Pécsi Egyházmegye 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor