- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.
226-227. szám - 2023. július-augusztus
Ahonnan Mohácsra indult a magyar hadEgy hónappal az esemény előtt tette közzé a hírt a Magyar Távirati Iroda (MTI), hogy idén augusztus 27-én hagyományteremtő szándékkal lovagi zarándoklatot tartanak Báta és Mohács között.
|
5
|
A szervezők közlése szerint a középkori magyar államra nézve végzetes mohácsi csata 497-ik évfordulója előtt két nappal, vasárnap megtartandó eseményt koncertek, családi programok egészítik ki Mohácson. A Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány szervezésében megvalósuló zarándoklat szentmisével kezdődik a népszerű zarándokhelynek számító bátai Szent Vér bazilikában, majd elindul a 26 kilométeren át, Dunaszekcső és Bár érintésével zajló lovagi zarándoklat. Mi indokolja a lovagi zarándoklat Bátáról való indulását? Erre a kérdésre ma valószínűleg a magyar történelem jó ismerői közül is kevesen tudnák kapásból a választ, de a szervezők közleménye ezt a kérdést sem hagyja nyitva. „1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését és innen indult a sereg a végzetes csatába. A magyar királlyal együtt áldozott a 26 ezer magyar lovag is, mielőtt a mohácsi mezőre vonult volna” – írták a közleményben. Az alapítvány szándékai szerint a mohácsi csata 500. évfordulójáig minden évben megtartják a lovagi zarándoklatot, amelynek történelmi hátteréről azt közölték: már az 1120-as évektől a lovagi életforma természetes részévé váltak az ilyen események, amelyek fő célja a természetfelettivel való kapcsolódás vallásos vágya volt. A VÉRZŐ OSTYA BÁTÁN A bátai Szent Vér kegyhely nem tartozik a legismertebb magyar kegyhelyek közé, bár a középkorban, a történelmi Magyarország idején ez még nem így volt. Egy eucharisztikus csodának állít emléket ez a Mohácstól nem messze lévő kegyhely. Sok ilyen az oltáriszentséggel történt csodát tart számon az egyház: az ostya vérzik, átváltozik érzékelhető hússá, megjelenik rajta Jézus képe, felbuzog az átváltoztatott bor, érzékelhető vérré válik... Ezeknek az eucharisztikus csodáknak az emlékét féltő hittel őrizte meg a katolikus hívőközösség, helyszínei pedig sokszor zarándokhelyekké váltak. Sümegi József diakónus, a bátai Szent Vér kegyhely őre interneten elérhető előadása szerint Magyarországon a középkorban közel két tucat eucharisztikus csodához kapcsolódó kegyhely volt. A török időkben elpusztultak. Ma egyetlen Szent Vér kegyhely van, a magyar–szerb határhoz közeli Bátán. A török ezt is végleg lerombolta 1539-ben. Az 1938-ban megtartott budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszusra készülődve kezdték a Szent Vér kegytemplomot újjáépíteni, és végleges elpusztításának négyszázadik évfordulóján, 1939-ben szentelték fel. 2019-ben a szintén Budapesten rendezendő, a 2020-ra tervezett, de a koronavírus-járvány miatt csak 2021-ben megtartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra nagyszabású külső és belső felújításon esett át a kegyhely. A bátai csoda a Szent László által 11. század végén alapított Szent Mihály arkangyalról elnevezett bencés apátságban történt. Ez volt a középkori Magyarország leghíresebb Eucharisztikus csodája. Vérző ostyának nevezték, amelyből arra következtethetünk, hogy többször megismétlődött a csoda. A részletekről nem tudhatunk semmit, a törökök nemcsak a kegyhelyet és az ereklyét pusztították el, hanem a róla szóló emléknyomokat is. A korabeli híradás szerint 1539-ben a török tízezer embert ölt meg Bátán vagy hurcolt rabságba. De korábban már kétszer is pusztított a helyen, a győztes törökök a mohácsi csata után Bátát is feldúlták, majd 1529-ben ismét. Sümegi József diakónus, a bátai Szent Vér kegyhely őre leírása szerint a 14 század második felében történt az eucharisztikus csoda, akkoriban tehát, amikor a török hódítók először léptek európai földre. Maga a kegyhely a 15. században vált a középkori Magyarország egyik legfontosabb kegyhelyévé. Nemzeti kegyhely volt, a magyar királyok megkoronázásuk után két szent helyet kerestek fel: Nagyváradon Szent László király sírját, Bátán pedig a Szent Vér kegyhelyet. Szent László király sírját a csontokat széthányva 1565-ben a protestánsok pusztították el. A DÉLI VESZEDELEM A bátai Szent Vér kegyhely sorsa déli veszedelemmel sújtott nemzetsorssal fonódott össze, amely az iszlám hódításban testesült meg. A déli irányba tartó régi római hadiút melletti nemzeti kegyhely a török ellen harcoló Zsigmond király és a Hunyadiak kedvelt szenthelye volt. A törökkel először csatázó magyar király, I. Lajos, azaz Nagy Lajos király is fölkereste a Szent Mihály arkangyalról – a sárkány legyőzőjéről, az angyalseregek vezéréről – elnevezett apátságot akkor, amikor már megtörtént az eucharisztikusa csoda, így tett a közelében tragikus véget ért II. Lajos magyar király is. (Nomen est oment: a germán eredetű Lajos név egyik jelentése harc, háború.) Miután I. Szulejmán szultán bevette Magyarország kulcsát, Nándorfehérvárt 1521 augusztus 29-én hatvanhat napos ostrom után, az év szeptemberében a magyar urak a királlyal az élen Bátán döntöttek az erősség visszafoglalásáról, mielőtt még a törökök megerősítenék azt. A fiatal II. Lajos király Bátáról Mohács felé indult az összegyűlt hadakkal, ahol azonban kitört a járvány és szétengedték a magyar sereget. Ez volt az útvonal 1526-ban is. Szerémi György visszaemlékezésében Tatai Miklós levelét idézve azt írja, hogy 1526-ban II. Lajos Nagyboldogasszony napján érkezett a bátai kegyhelyre, ahol meggyónt és megáldozott, később az onnan 15-20 kilométerre levő mohácsi csatatér felé vette az irányt. Bátán választották meg a fővezéreket, Tomori Pál bácsi–kalocsai érseket és Szapolyai Györgyöt (bátyja Szapolyai János helyett, mivel a később királlyá koronázott erdélyi vajda az erdélyi hadakkal még nem érkezett meg a magyar seregek gyülekezőhelyére). A katonai előéletű szerzetest, Tomori Pált azért nevezték ki bácsi-kalocsai érseknek és dél-magyarországi főkapitánnyá, hogy a déli végekről szervezze a török elleni védekezést. Az 1523-ban kinevezett érsek főpapi jövedelmeiből azonnal hozzá is látott feladatához, megkezdte Pétervárad megerősítését, amely erősségnek Nándorfehérvár szerepét kellett volna átvennie, és hadai még abban az évben az utolsó nagy magyar győzelmet aratták a Redneket (Vrdniket) elfoglalni érkezett tíz-tizenötezer fős török had fölött. 1526. augusztus 29-én a vesztes mohácsi csatában elveszett az országfők színe-java, a legnagyobb baj mégis az volt, hogy a király halálával az országnak két uralkodója lett, egy idegen, Habsburg király és egy magyar, aki – ha kényszerhelyzetben is – a vazallusi helyzetet felvállalva szövetséget kötött a török uralkodóval, az iszlám világ akkori kalifájával. Az 1538-as váradi békében, pontosan ötszáz évvel az országegyesítő Szent István halála után – az utólagos Habsburgok alatti egyesítés szándékával – szentesítették az ország kettészakadását. Egy évre rá elpusztult a bátai bencés apátság és a vérző ostya, 1541-ben I. Szulejmán elfoglalja Budát. Csak ekkor dőlt el, hogy a török nemcsak vazallusállammá teszi Magyarország János király által uralt területeit (majd az Erdélyi Fejedelemséget), hanem a Habsburgok elleni ütközőövezetté is. Ez a nagyhatalmi döntés százötven évre háborús övezetté alakította a történelmi Magyarország területét, és különösen azokat az alföldi, síksági területeket néptelenítette el, amelyet túlnyomórészt magyarok laktak. Trianon oka, a Szent István-i Magyarország végzete egészen idáig nyúlik vissza.
|
Kapcsolódó cikkek
- Az indiai gyógyászat
- Magyar kávékirály
- A monarchia intézménye
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése