- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hat deciliter üdítő elfogyasztásával 20 teáskanálnyi cukor jut a szervezetbe?
214. szám - 2022. július
A gyógyítás története – 7. részA középkori gyógyítás különböző módszereiA középkori gyógyászat különböző forrásokból táplálkozott. Egyrészt az eltérő ókori görög és római orvosi iskolák hagyományaiból, az antik vallási hagyományokból és babonákból, az asztrológiából, a népi természetgyógyászat praktikáiból és a gyógynövények használatának ismeretéből, továbbá sok egyéb más forrásból.
|
3
|
Ez a sokszínű egyveleg egyrészt a népvándorlás korának hatalmas átalakulásainak hatására alakult így, másrészt a kereszténység európai terjedésének volt a következménye, hiszen az egyház volt az a domináns erő, amelyik a gyógyítás módjait is meghatározta. Miközben a Nyugatrómai Birodalom az összeomlása után csak töredékekben tudta megőrizni az antik, pogány világ elért tudományos ismereteit, addig a Keletrómai Birodalomban teljesen más volt a helyzet. Az akkor csodált és fejlettnek tekintett Bizáncból az ókor orvosi ismeretei különböző irányokban terjedtek szét. Eljutottak onnan a perzsa, majd az azt felváltó arab-iszlám kultúrkörbe is. Az arab orvoslás sokáig az ókori világ orvostudományával volt egyenlő, de lassanként önálló kiegészítések, megfigyelések és eljárások tették teljesebbé. Persze az ázsiai orvoslás is hatott az arab gyógyítás különböző formáira Az ókori orvostudomány nyugati feléledése egyrészt az arab közvetítésnek volt köszönhető, ám az antik tudás őrzése a kolostori környezetben is megvolt, csakhogy itt ki volt téve az egyházi dogmák hatásainak, az egyházi vezetők különféle elképzeléseinek és elvárásainak. Az első egyetemek orvos-képző központjai, majd orvosi karai Salernóban, Montpellier-ben, Párizsban, Bolognában és Padovában jöttek létre. Az orvostudomány ekkortól vált akadémiai diszciplínává. Az egyház befolyásának hatására ez az egyetemi orvoslás Nyugaton hamarosan elvált a céhmesterek által praktizált sebészettől, amit borbélyok, hóhérok és más gyógyítók alkalmaztak. Több évszázad után, az érett középkorban azután egy nagyobb fordulat állt be gyógyítás szemléletében. A nagy pestisjárvány a középkori gyógyászat nagymértékű átalakulását eredményezte. Amíg korábban a szerzetesek ápolták a betegeket, addig az érett középkorban alapítják meg az első keresztény kórházakat. A fekete halál elleni küzdelem vezetett az első karantén-intézkedésekhez, valamint a városi higiéniai alapkövetelmények megfogalmazásához. A középkorban a gyógyítás, az orvosi ellátás lassan fejlődött a ma elfogadott és gyakorolt gyógyászati eljárások irányába. Aki a középkorban súlyosan megbetegedett, az nem kórházakban talált szakértelemmel rendelkező orvosokat, hanem a különböző szerzetesrendek kolostoraiban lelt gyógyítókra, ahol zarándokok, hajléktalanok, idősek, szegények, rokkantak mellett ápolták a súlyosan beteg embereket. Ez a keresztény irgalmasság jele volt. Minden kolostorban más volt a gyakorlat. Néhol az ókori orvosi írások adták az alapot, másutt a gyógynövény-ismeret volt használatban, és voltak helyek, ahol a böjt, a hashajtó szerek alkalmazása, a hánytatás, vagyis a szervezet méregtelenítése volt a bevett szokás. Talán a legközkedveltebb módszernek az érvágás számított, vagy a piócák használata. Az orvosi ellátás alárendelt szerepet játszott a kolostorokban. Ott a papságnak, a szerzeteseknek sokkal nagyobb befolyása volt, mint az orvosoknak, akik egyébként is ritkák voltak. A betegséget Isten figyelmeztetésének vagy büntetésének tekintették, és inkább a lélek tisztaságának eléréséért küzdöttek, mint a betegség visszaszorításán. Aki azonban fertőző betegségben szenvedett, annak esélye sem volt arra, hogy gyógyítassa magát, olyankor általában az elkülönítés volt a következő lépés. A pestises betegek házát például kívülről bedeszkázták, úgyhogy még az egészséges ember sem tudott kijutni, így ő éhhalál útján távozott e siralomvölgyből. A leprásokat kizárták a társadalomból, ők külön kijelölt helyeken tengették életüket a halál bekövetkeztéig. Az egyszerű polgárok orvosi ellátása sem volt igazán megoldva. Nekik fürdőmesterekre, borbélyokra, hóhérokra vagy vándororvosokra kellett hagyatkozniuk az orvosi ellátás biztosítása érdekében. Itt voltak még a füves asszonyok, a remeteszerzetesek, bábasszonyok, patikáriusok. Mindezen gyógyítók különféle praktikákat alkalmaztak. Kificamodott testrészeket tettek helyre, fogat húztak, gennyes csomókat tisztítottak vagy vágtak ki, kenőcsöket készítettek, beöntéseket alkalmaztak és más, manapság furának látszó dolgokat tettek. A hóhér sebészként is működött, de masszőr is volt. A borbély fogat húzott, köpölyözött, eret vágott, fekélyeket távolított el. Mint láthatjuk, igencsak szerteágazó gyógymódokat használtak. Az orvosi beavatkozások igen durvák tudtak lenni, és gyógyulás helyett sokszor a beteg helyzetének a romlásához, súlyosbodásához vezettek. Az orvos megjelenése gyakran halálos kimenetelű véget jelentett. A legtöbb "orvos" ugyanis nem ismert más gyakorlatot, mint az érvágást, és addig véreztették a betegeiket, amíg az utolsó csepp vért is ki nem préselték a betegből. A sebeket gyakran kenőcsökkel, pépekkel és zsírral kezelték. A zsírt vagy olajat felforrósították, és a lehető legforróbb állapotában öntötték a sebre, abban a hitben, hogy ez elpusztítja a gennyet és a "rossz" nedveket. Csakhogy épp az ellenkezőjét érték el, mert az ilyen módon „gyógyított” betegeknél súlyos gennyesedés vagy vérmérgezés lépett fel. Hála Istennek, voltak más orvosok is, akik borral, vagyis alkohollal tisztították ki a sebeket, és kötszereket tettek rájuk, hogy megakadályozzák a levegőből származó fertőzés bármilyen formáját. A fent bemutatott színes egyveleg csak ízelítő a középkor gyógy-történetéből. A középkori gyógyászat sok érdekes tényt rejteget még. Az elkövetkező ismeretterjesztő írásaimban a további sajátosságait mutatom majd be. |
Kapcsolódó cikkek
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Az érelmeszesedésről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A háború előbb kezdődött
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A korai felismerés életet ment
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A szűrővizsgálatok fontossága
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- A sport hatása egészségünkre
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- A parfümök története
- Mire utal a pulzusszám?
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- Szikkim amerikai királynéja
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- Brit geopolitikai érdekességek
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Gyermekkori elhízás
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A rettegett lázgörcs
- A négus
- A fogfájásról
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A daganatokról
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A diabétesz szövődményei
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Humán papilloma vírus okozta fertőzések
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- Lézersebészet
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A történelem vége...
- A künde
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- Mátyás király vendége voltam
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Társfüggőség
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Álljanak fel!
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Koppány lázadása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- A mindennapi testnevelés
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A gerincsérülések veszélyei
- A Spanyol Birodalom születése
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- Nyaki verőérszűkületek
- A Hadik család futaki uradalma
- Az ételallergia
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- Legyek és betegségek
- A Batthyány család története - 2. rész
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A Batthyány család története - 1. rész
- A csontok betegségei
- A báni palota építése
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata