Tudta-e?
...hogy egy felnőtt ember tüdejében naponta kb. 10 ezer liternyi levegő cserélődik?

8. szám - 2007 július 23.

Orvostudomány

Nyaki verőérszűkületek

Az agyhoz négy verőér vezet. Kis egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy két verőér a nyak elülső oldalán, a lágyszövetek között szalad végig (a 2 arteria carotis), két párja pedig a nyakcsigolyák közötti csontos csatornában éri el az agyat (a 2 arteria vertebrobasilaris).
Dr. CELLER Tibor, Családi Kör hetilap

30
Az agyhoz négy verőér vezet. Kis egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy két verőér a nyak elülső oldalán, a lágyszövetek között szalad végig (a 2 arteria carotis), két párja pedig a nyakcsigolyák közötti csontos csatornában éri el az agyat (a 2 arteria vertebrobasilaris). Az említett verőerek a mellkasban, illetve a mellkas-nyak határán más artériákból erednek. Ezek az erek méretük, fekvésük miatt jól vizsgálhatók, a műtét során jól hozzáférhetőek.
Az elülső és hátsó verőércsoport betegségeinek tünetei különbözőek.

A betegség fokozatai.
- Az első fokozat az, amikor a nyaki verőéren szűkület támad, de ennek még nincsen klinikai jele; a második lépcső az, amikor a tünet már megjelenik; a harmadik stádiumban a tünetek állandósulnak; végül a negyedikben az érbetegséget (komolyabb szűkületet, máskor elzáródást) végleges funkciókiesések kísérik.

Hogy megérthessük az agy zavartalan és folyamatos vérellátásának kiemelt fontosságát, szeretnék ismertetni az aggyal kapcsolatos néhány fontos információt:
- az agy csak öt percet bír ki teljes oxigénhiányban és bármilyen bántalomra (oxigénhiány, sérülés, rázkódás stb.) vizenyő kialakulásával reagál,
- az agy működésének részleges vagy teljes kiesése eszméletvesztéssel, különleges funkciókieséssel, bénulással, tudatzavarral jár,
- az agy működéséhez nagy mennyiségű vérre, oxigénre van szükség (súlyához képest az összes szerv és szövet közül messze az agy fogyasztja a szervezetben a legtöbb oxigént),
- az agyi vérkeringés biztosításában és szabályozásában igen sok tényező játszik szerepet, ezért a betegség következményei olykor kiszámíthatatlanok (például a nyaki verőér elzáródása reflexes úton hirtelen halált is okozhat, míg más esetben működésének kiesése akár tünetmentes is lehet),
- a tartósan rossz vérkeringésű agyi terület pusztulása agylágyuláshoz vezet.

Tünetek. - Az elülső nyaki verőér megbetegedésének tünetei súlyosabbak, következményei veszélyesebbek. A hátsó nyaki verőér tünetei változatosabbak, kellemetlenebbek, de a gyakorlatban enyhébb kimenetelűek.

A két elülső nyaki verőér megbetegedésének tünetei a következők:
· a test féloldali zsibbadása,
· féloldali (például jobb kéz-, jobb láb-) bénulás,
· féloldali látászavar,
· beszédzavar,
· a féloldali szájzug-elmaradás,
· eszméletvesztés.

A hangsúly tehát a test egyik felét (jobb vagy bal) érintő panaszokon van.
A két hátsó, csigolyában futó nyaki verőér megbetegedésének tünetei a következők:
· szikralátás, kettős látás,
· fülzúgás,
· émelygés,
· szédülés (forgó jellegű vagy oldalra húzó),
· a felső végtag zsibbadása,
· a felső végtag használatával kiváltható ájulásszerű, de öntudatvesztés nélküli rosszullét.

Diagnózis.
- A betegség diagnosztizálása, igazolása nem fájdalmas. Ma már ultrahang segítségével (Doppler) is ábrázolható a szűkült szakasz, de az ultrahangos vizsgálat pozitivitása esetén persze érfestést (arteriographia) kell végezni (ez egyben „térkép” is a műtéthez). Különös gondot kell fordítani a nyaki erek vizsgálatára olyan beteg esetében, akin az érbetegség egyéb tüneteit már korábban is észleltük. A verőérbetegség ugyanis minden artériát érintő elváltozás! Nem ritka, hogy az alsó végtag érbetegségét az agy ereinek szűkülete is kíséri.

Néhány gyakori kérdés, ami az orvos rendelőjében elhangzik az agyi érbetegségekkel kapcsolatban:

- A gyakori szédülés az agyi erek betegségének a következménye?

A feltett kérdésre nincs egyértelmű válasz. Sok esetben a verőér-megbetegedés, máskor azonban egyéb kórkép okoz szédülést, fejfájást.
Az idős betegek agyi erei elmeszesednek, azok alkalmazkodóképessége, áteresztőképessége csökken, kis elhalások (mikroinfarktusok, gócok) alakulnak ki az agyállományban. Ennek lehet következménye a feledékenység, a szédülés, a fülzúgás, a fejfájás. Ezen a problémán sajnos nehéz segíteni.
A fiatal betegek rohamokban jelentkező, jellemzően féloldali fejfájása gyakran együtt jár fokozódó szédüléssel, émelygéssel, hányingerrel, súlyosabb esetben hányással. Az ilyen tünetek oka gyakran a migrén, vagyis a koponyát ellátó verőérrendszer görcse.
A magas vérnyomás is vezethet - főleg tarkótáji - fejfájáshoz. Ez mellett a fül és a szem betegségei is lehetnek a szédülés vagy fejfájás okozói, valamint súlyos kórképek (daganat, tályog) is jelentkezhetnek ilyen tünetekkel. A koponyán kívüli erek érszűkülete fájdalommentes, bizarr tüneteket okoz, felismerésükben fontos jel a szakaszosság és a fájdalommentesség.
A szédülős, fejfájós betegek igen nagy százaléka nem érbeteg. Legtöbbször a nyaki gerinc „kopása” állhat a háttérben. A tünetek súlyossága pedig nem mindig arányos a talált elváltozás súlyosságával. Vannak olyanok, akik belső történéseiket élénkebben élik meg, ők rendszerint színesen ecsetelik a panaszokat, pontos, olykor képszerű leírásokat adnak érzéseikről. Az egyik beteg súlyos gerincmeszesedése egy kis fejfájásban, a másik beteg enyhe elváltozása tűrhetetlen, égő, vándorló, lüktető, szúró fájdalmakban nyilvánul meg. Ez az utóbbi sem hisztéria. A vegetatív (nem tudatos) idegrendszer jelzéseit különböző mértékben fogjuk fel. Az a körülmény, hogy a panaszokat nem komoly betegség okozza, megnyugtató lehet, de ne hitetlenkedjünk a megélt panaszok valóságosságát illetően.

- A látászavar összefügghet-e a nyaki verőerek betegségeivel?

A látászavar lehet a nyaki verőér megbetegedésének tünete. Az összefüggés gyakorlati tény. Nehezíti a magyarázatot az a körülmény, hogy mindkét nyaki verőérrendszer (az elülső és a hátulsó is) okozhat látászavart. Persze látászavaron most nem a távollátás vagy közellátás optikai hibáját értem. Élesen látó szemen is jelentkezhet látótérkiesés, különös szikralátás, részleges elhomályosodás, az egyik szemre kiterjedő átmeneti vagy végleges vakság.
És itt ismét az átmeneti zavarok veszélyére hívnám fel a figyelmet. A múló zavar nem a gyógyulás jele, az ilyen tünet mindig kivizsgálást igényel! Gyakori hiba, hogy - különösen idős emberek körében - minden érzetet a vérnyomás ingadozására kenünk. A vérnyomást persze mérni, méretni kell, de nem minden magyarázható egy vérnyomáskiugrással. Annál is inkább, mivel az agy átmeneti "kiabálása" rendszerint vérnyomás-emelkedéssel jár, tehát a nyomásnövekedés nem ok, hanem másodlagos tünet, következmény.

- Reális-e a bénulás veszély a nyaki erek betegségeivel kapcsolatban?

Nagyon valószínű, hogy a féloldali testbénulást valamilyen éreredetű megbetegedés is okozhat. A végső stádiumú verőérbetegség egy testrész vagy az egyik oldal bénulásához is vezethet. A jobbkezes beteg jobb oldali bénulása beszédzavarral is járhat. Ilyenkor az adott agyi központ megbénul, az agy megfelelő területe elhal, az agyállomány lágyul. Az agy kiesett területének működése véglegesen megszűnik. Ezek a lágyulásos gócok jól kimutathatók komputerrel vezérelt speciális röntgen-rétegfelvétellel (CT). Ilyenkor már kevés a kezelési lehetőség, javulás azonban még várható. Egyrészt a beteg terület környékén mindig észlelhető vizenyő, amelynek megszűnésével, felszívódásával a még ép területek felszabadulnak és újra munkába állnak. Másrészt az agy csodálatos szerv, egyes részei átvehetik a kiesett részek feladatait. Az alapigazság itt is érvényes, a javulásba vetett reményt nem szabad feladni. A remény birtokában pedig aktívan cselekedni kell: a mozgás, a torna, a gyakorlatok, a próbálkozások, az aktivitás mind szükséges a megfelelő rehabilitációhoz. Néha bámulatos eredmények tapasztalhatók orvosilag alig gyógyítható betegeken, akik meg akartak gyógyulni, talpra akartak állni.

- A két karon mért vérnyomáskülönbség verőérszűkület jele?

Ilyenkor az egyik felső végtaghoz futó verőerén elzáródás van. A kar saját vérellátásához minden kerülőpályát felhasznál. Különleges anatómiai helyzete miatt a kerülőpályák egyike érintheti az agyat is. A felső végtag tehát - fő artériájának elzáródása esetén - vért lop az agytól. Erős kéz- vagy karmunka során a kar vérigénye növekszik és olyan vérmennyiséget "szív el" az idegrendszertől, hogy az agyban működési zavarok támadnak. A zavar azonban gyakorlatilag sohasem vezet eszméletvesztéshez vagy bénuláshoz, de szubjektívan eléggé ijesztő lehet. A betegség tehát orvosilag kis kockázattal jár, jól operálható. A beavatkozás nem sürgető, a javallat egyéni elbírálást igényel.

- Milyen kockázatokkal jár egy verőér-műtét?

A nyaki verőér műtéti tágítása jó eredménnyel kecsegtet a beteg számára, de mint minden beavatkozás, ez is kockázattal jár. Itt is érvényes a klasszikus megfogalmazás: minden műtét indokolt, ahol a beavatkozás kockázata kisebb, mint a magára hagyott betegség okozta károsodásé. Nos, a nyaki verőér megbetegedése a fent vázolt bénulási állapothoz vezethet. A műtét után is kialakulhat átmeneti vagy végleges mozgáskiesés, ennek valószínűsége azonban csekély (1-3%).

A kockázatvállalás megkönnyítésére elmondom, hogy gyakran az egyéb típusú nagy műtétek előtt is megműtik a felfedezett, tünetmentes nyaki verőérszűkületet éppen azért, hogy a tervezett szív- vagy hasi műtét kevésbé legyen kockázatos. Többféle tervezett beavatkozás esetén az agyér-műtét mindig elsőbbséget élvez, éppen a kockázat csökkentése miatt.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor