- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.
143. szám - 2016. augusztus 1.
EgészségügyHumán papilloma vírus okozta fertőzésekA méhnyakrák és a nemi szervi szemölcs problematikája
|
6
|
A méhnyakrák és a nemi szervi szemölcs esetében a kórokozók egyaránt a papovavírusok közé tartozó humán papillomavírusok (HPV). Jelenleg mintegy 100 papillómavírust ismerünk. A HPV 6 és HPV 11 az alacsony onkogén kockázatú, míg a 16, 18, 31, 33, 35, 42 jelzésű kórokozók a magas onkogén kockázatú vírus-altípusok közé tartoznak. A HPV 6 és 11-es típusnak elsősorban a nemi szervi szemölcs (condyloma acuminatum) és a gégepapilloma kialakulásában, míg a HPV 16 és 18-as típusnak a méhnyakrák (cervix carcinoma) fellépésében van szerepe. A HPV-vírusok ritkán a pénisz, a végbél, a szájüreg, a garat és a nyelőcső rákos megbetegedését is okozhatják. A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes alfajok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, míg mások főleg Afrikában találhatók. Az európai lakosság genitális HPV-fertőzöttségének aránya 20–40 százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fertőzöttek mindegyike rákra hajlamos, hiszen szerencsére csak az érintettek 3–4%-ánál mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött daganat. A szexuális úton terjedő HPV-fertőzés valószínűségét a korai szexuális élet és a gyakori partnerváltás növeli. Kockázati tényezőt jelenthetnek még az egyéb szexuális úton terjedő betegségek, mint pl. a Chlamydia-fertőzés, vagy a nemi szervi herpesz tartós fennállása, továbbá a makacs gyulladások, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a genetikai hajlam, illetve az immunrendszer gyengítését eredményező tevékenységek, mint például a drasztikus fogyókúra vagy a tartós stressz. A nőgyógyászati szűrés fontossága A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100 ezer lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Az újszülött leánygyermekek 2,3%-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. Szerbiában a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget. A szűrés szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai (sejttani) vizsgálat, az ún. Papanicolau-teszt, valamint a HPV detektálására alkalmas sejtminta vétele a polimeráz láncreakció elvégzése céljából. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a kezdő stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%-os! A szűrővizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének kezdete. A méhnyakrákról már évtizedek óta ismeretes a vírusos eredet A méhnyakrákot már több mint 40 évvel ezelőtt szexuális úton terjedő betegségként, illetve fertőzésként értelmezték. Ezekben a daganatsejtekben minden esetben megtalálható a magas rizikójú HPV víruscsoport örökítőanyaga, azaz DNS-e. Az anális karcinómában szenvedő betegek 55%-ában találtak HPV 16 antigénnel szemben szeropozitivitást, azaz megerősítő laboratóriumi eredményt. A szexuális átvitelt alátámasztó adat, hogy hímvesszőrákban szenvedő férfiak feleségei között igen magas számban fordulnak elő méhnyakrákban megbetegedett asszonyok. A méhnyakrák hátterében az onkogén HPV-k által okozott perzisztáló (folyamatosan fennálló) fertőzés áll. Kezdetben ezek a vírusok csak kisebb-nagyobb méhnyak-rendellenességeket okozhatnak, rákmegelőző (precancerosus) állapotokat okoznak, majd az immunrendszeren áll, hogy ezek a sejtelváltozások visszafejlődhetnek, avagy átmennek méhnyakrákba. Szerencsére a rákmegelőző állapotokat nőgyógyászati szűréssel észlelni lehet, és már ekkor szükséges közbelépni, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat kialakulását. A méhnyakrák megelőzése két szinten lehetséges: az elsődleges prevenció megakadályozza a fertőzés kialakulásának lehetőségét (idejekorán védőoltás adása), míg a másodlagos prevenció a már említett rendszeres nőgyógyászati szűrésen alapul. Az onkogén vírusok átkódolják a megtámadott sejtek génjeit Az onkogén vírusok – bejutva a szervezetbe – beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek normális működését úgy „kódolják át”, hogy többé azok már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. A fertőzött sejtben emellett olyan láncreakciók indulnak meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül „kontroll nélküli” ráksejtté alakul át. A nemi szervi szemölcs a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos betegség A nemi szervi szemölcs a human papillomavírus alacsony onkológiai kockázatú típusai által kiváltott jóindulatú növedék, mely az anogenitális régió (nemi szervek és végbél környéke) bőrén, illetve nyálkahártyáján jelenik meg. Világszerte a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos betegségként tartják nyilván, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) évente mintegy 630 millió új esetet regisztrál! A betegség lappangási ideje általában hosszú, akár több hónap vagy év is lehet. Ez azzal függ össze, hogy a vírus, mely elsősorban a hám aktívan szaporodó legalsó (bazális) sejtrétegét fertőzi meg, majd a sejtbe való behatolás után gyakran egy nyugvó fázisba megy át. A HPV – szemben más vírusokkal – nem okozza a megtámadott sejtek szétesését, hanem a fertőzés a hámfelszínről leváló vírusfertőzött sejtek révén terjed tovább. Miáltal a vírusfehérjék nem kerülnek ki a megtámadott sejtekből, nem kerülnek a véráramba, így nem kerülnek direkt kapcsolatba az immunsejtekkel sem, vagyis nem alakulnak ki a specifikus citotoxikus T-sejtek, melyek a fertőzött sejteket elpusztítanák. A korlátozott immunválasz miatt a nemi szervi szemölcsöknek mindössze 10–30%-a gyógyul meg spontán. Hegyes függöly, cimbalomszeg, kakastaréj A condyloma acuminatum (hegyes függöly, cimbalomszeg, kakastaréj) klasszikus képe változó számú és méretű szemölcs megjelenését jelenti a nemi szervek, a végbélnyílás, a gát, a lágyékhajlat és a szeméremdomb területén. A szemölcsök a fertőződést követő 16 hónap múlva jelennek meg apró, puha, nedves, rózsaszín vagy vörös duzzanatok formájában, melyek gyorsan nőnek és kocsányossá válnak. Adott területen általában több is található belőlük, érdes felszínük karfiolszerű képződményekké teszi őket, ami első pillanatra igen csak riasztó látványt nyújt. Kövér egyéneknél a hajlatokban a fellazult bőrön széles alapon ülő növedék is kialakulhat. Ennek a növedéknek a felszíne könnyen válik hámfosztottá, ezáltal közös fürdőben, strandon fertőző forrássá. A diagnózist a jellegzetes klinikai kép alapján könnyen fel lehet állítani, de ezt a legtöbb esetben más módon is igazolni szokták. Általában biopsziás mintát vesznek citológiai, hisztológiai (szövettani) vizsgálat, illetve HPV- tesztek elvégzése céljából. A rutin diagnosztikában napjainkban világszerte az ún. polimeráz láncreakciót (PCR) alkalmazzák. Szokatlan klinikai manifesztációk a diagnózist megnehezíthetik, ezekben az esetekben segítséget nyújthat az ecetsav próba. A gyanús elváltozás 5%-os ecetsavval történő beecsetelésekor az elváltozás elfehéredik. A kezelés célja a fertőzés okozta elváltozások eltüntetése, amire számos módszer használatos: lokálisan alkalmazott citosztatikumok (podofillin, podofillotoxin, 5-fluorouracil, bleomycin), különféle műszeres beavatkozások: krioterápia (fagyasztás), diatermiás koaguláció (elektromos kés), széndioxid lézerkezelés, sebészi kimetszés, illetve nem specifikus immunstimuláció, vagyis a szervezet nem kielégítő immunvédekezésének a fokozása (pl. helyileg alkalmazott interferon vagy imiquimod tartalmú kenőcs, vagy szájon át kúraszerűen szedett inozin-acedoben-dimepranol). Az interferon-kezelés igen költséges és gyakoriak a mellékhatások. A széndioxid lézerkezelés és a sebészi beavatkozás más kezelés sikertelensége és kiterjedt elváltozások esetén javasolt. A módszerek hatékonysága között jelentős különbség nincs, és a recidíva, vagyis a kiújulás előfordulásának gyakorisága sajnálatosan magas minden módszer alkalmazása esetén. A szexuális partner vizsgálata és kezelése ajánlatos A megelőzés szempontjából a szexuális partner vizsgálata és kezelése ajánlatos. Az orvosnak a beteget fel kell világosítani arról, hogy betegsége fertőző. A partnerek többsége azonban már valószínűleg fertőzött, még akkor is, ha látható eltérései nincsenek. Emellett a beteg a condyloma eltávolítása után sem tekinthető fertőzésmentesnek, hiszen a környező, épnek tűnő szövetekben a vírus jelen lehet, mint ahogy látszólag tünetmentes személyek is hordozhatják a vírust. A védőgumi (kondom) használata megakadályozhatja a fertőzés terjedését a nem fertőzött partnerre, valamint az új partnerekre. Szerencsére a világban 2006-ban törzskönyvezett méhnyakrák-ellenes védőoltással a condyloma kialakulása is megelőzhető. A vakcinát, amely a méhnyakrákért felelős 16-os és 18-as, valamint a genitális szemölcsök kialakulását előidéző 6-os és 11-es típusú humán papillomavírus okozta fertőzést hivatott megelőzni. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek (9–15 éves) javasolt. |
Kapcsolódó cikkek
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az érelmeszesedésről
- Gyógyszerallergia
- Vashiányos vérszegénység
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- CT-diagnosztika
- Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
- A gyógyító sámánok
- Az ultrahang klinikai alkalmazása
- A vénás elégtelenségről
- A hagyományos kínai gyógyászat
- Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai
- Az indiai gyógyászat
- Vezetés kánikulában
- Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén
- A nagy vitamin átverés
- A cukorbetegségről
- Égési sérülések
- Állatok a tudományban
- A Down-szindrómáról
- A pajzsmirigy működési rendellenességeiről
- Regionális anesztézia
- Táplálkozási szokások és rendellenességek
- A tüdőgyulladásról
- A középkori arab gyógyászat
- Mentsük meg az antibiotikumokat, hogy azok megmenthessenek minket!
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- Ajakduzzasztás
- Beteggyár – Monetáris az egészségügy
- A vérszegénységről
- A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
- Az alvási rendellenességekről
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- A korai felismerés életet ment
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- Alvás kicsit másként
- Az “időutazók” betegségéről
- Rovarcsípés – kullancsok
- Lélegezni és élni...
- Amikor kimerülnek a tartalékok...
- A D-vitamin jelentősége és meghatározása
- Társadalmi vállalkozások egészségügyi szemszögből
- A derékfájdalom és a műtét nélküli gerinc dekompresszió
- Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
- Méhnyakrák - figyelemmel megelőzhető
- Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
- Szív – megelőzés, betegség és az újraélesztés
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Mozgáshiány - vérrögképződés
- Hippokratész esküje
- Az Egészségügyi Világszervezet szerepe a koronavírus megfékezésében
- Hippokratész orvosi felfogása
- A szűrővizsgálatok fontossága
- A teurgia
- Az ülő foglalkozással kapcsolatos nyakfájdalom
- A csontsűrűség feltárja az oszteoporózis első jeleit
- A mélység rejtette kaland
- Vigyázat – napsütés!
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- Mit érdemes tudni a sérvekről?
- A sport hatása egészségünkre
- Alvásfekmérés a Vajdaságban élő magyarok között
- Mire utal a pulzusszám?
- Ételmérgezések, bélfertőzések
- A napszúrás akár életveszélyes is lehet
- Kerpel-Fronius Ödön, „a csecsemők megmentője”
- Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére
- A foglalkoztatás, mint terápia szerepe az ember életében
- A mellkaskimeneti tünetegyüttes
- Örök dilemma – mikor szedjünk antibiotikumot?
- A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia)
- Ideje rendet tenni a tények és tévhitek között!
- A Korányiak - egy igazi orvosdinasztia
- A fekélybetegség
- A bölcsességfogakról
- Nyári fertőzések
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére
- Egészségnevelési programok vizsgálata
- Az alvás higiénájának és minőségének felmérése az egyetemista populációban
- Tények és tévhitek a kemoterápiáról
- Az orrvérzésről
- A pikkelysömör
- Szénanátha
- Agyi érkatasztrófák
- Tudnivalók a tüdőgyulladásról
- A nyelőcsőbe való savas visszafolyás
- Ne sózzuk el az egészségünket!
- Gyermekkori elhízás
- A rettegett lázgörcs
- A fogfájásról
- A daganatokról
- Az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodás
- A diabétesz szövődményei
- Lézersebészet
- A felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások
- Az év praxisa
- Válaszd a tudatos életet
- Zsibbadás – mennyire kell komolyan venni?
- Veszélyes a kevés folyadékfogyasztás
- A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztók koszorúerei tisztábbak
- Nyolcvanmilliárd pár evőpálcika fogy évente Kínában
- A rendszeres alvás a tanulás kulcsa
- A futás egészséges, de a túl sok árthat!
- Társfüggőség
- Álljanak fel!
- Tényleg veszélyes a tetoválás?
- A fülzúgásról
- Nyári testhűsítés megfázás nélkül
- Ásványok gyógyhatása
- Enyhe bőrpírtól az életveszélyes gégevizenyőig
- Visszeresség, vénagyulladás és varixruptúra
- Ájulás, átmeneti eszméletvesztés
- A zöld tea testsúlycsökkentő hatásának feltárása
- Vérnyomásszabályozó gyógynövények
- Éjszakai evés és álmatlanság
- A mindennapi testnevelés
- A gerincsérülések veszélyei
- A szédülés - Forog körülöttünk a világ vagy bizonytalan a járásunk?
- Nyaki verőérszűkületek
- Az ételallergia
- Legyek és betegségek
- A dohányzás káros hatásai és a leszokás fontossága
- A csontok betegségei
- Candida fertőzés
- Betegségeket okozó mikroszkopikus gombák
- Olvasóink ajánlata