Legyek – Muscidae
A legyek rendszertani alapon a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diphtera) rendjébe tartoznak. A tudományos „kétszárnyú” elnevezés alatt a mindennapi magyar nyelv a legyek, böglyök, muslincák, bagócslegyek és a szúnyogok csoportjait érti. Testük fejből, torból és potrohból áll. A torhoz kapcsolódó hártyás szárny kitűnő repülési manőverekre teszi alkalmassá ezeket a rovarokat. A hátulsó szárnyuk csökevényes, többnyire érzékszerveket rejtő ún. rezgővé - billérré alakult, ezért a „kétszárnyú” elnevezés. A szájszerveik szúró-szívó vagy nyaló-szívó típusúak. Az összetett szemük jól fejlett, csápjaik elsősorban a mechanikai ingerek felfogására szolgálnak. A legyek mindhárom pár lábán a karmok között rendszerint tapadókorong is található, amelyek segítségével a sima felületeken is képesek járni.
A házi légy, a szuronyos istállólégy és a fémesen zöld döglégy szemmel láthatóan különböznek
A mindennapi elképzelés szerint az „igazi legyek” a következők: házi légy (Musca domestica), szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), döglegyek vagy fémeslegyek (Calliphorinae fajok), húslegyek (Sarcophaginae fajok).
A különböző légyfajok életmódja
A legyek teljes átalakulással fejlődnek. A lerakott petékből lárva,báb azután imágó lesz. A hőmérséklet alakulása nagyban befolyásolja a legyek életét és fejlődését.
A legyek életciklusa
A legyek aktivitása a május - november időszak között a legkifejezettebb. A légysűrűség csúcspontját rendszerint júliusban éri el. Az idő hidegre fordultával a megtermékenyített nőstények búvóhelyet keresnek és áttelelenek. A tavaszi generációk elszaporodása ezekből a példányokból indul meg.
A házi légy életmódja
A házi légy teljes fejlődési időtartama átlagosan két hét. Elsődleges tenyészőhelye a trágya, ennek hiányában a konyhai szemétben is jól fejlődik. A házi légy nőstényét a meleg erjedő szervesanyag ingerli peterakásra. A nőstény egyszerre 100 petét rak le, amiből 10-40 oC hőmérsékleti értékek között, egy nap múlva bújik elő a lárva. A lárvák, amelyeket népiesen nyüveknek neveznek, lábatlanok. A nyűvek öt nap alatt háromszor átvedlenek és ezután bebábozódnak. A bábban az imágó 6-9 nap alatt alakul ki, amikor áttöri a báb falát és kiszabadul. A kikelt nőstények már 5-6 nap múlva megkezdik a peterakást, így egy nyáron tíz generáció is követheti egymást.
A házilegyek mindenevők. A szilárd táplálékot nyálával, vagy hányadékával hígítja fel ezért folyadékigénye igen nagy. Leginkább az édességeket kedveli, de a különféle szerves anyagokat (pl. trágyát, ürüléket, szemetet) nemcsak peterakás, hanem táplálkozás és folyadékpótlás céljából is felkeresi. Bélcsatornáján a kórokozók változatlanul áthaladnak. A tápcsatornába jutott kórokozók az ürülékükkel, jutnak a külvilágra. A felszedett mikroorganizmusok szétszórását elősegíti az is, hogy a légy a lábait tisztogatva lesöpri az azokra tapadt anyagokat.
A szuronyos istállólégy életmódja
A párosodó nőstényeknek a peteérleléshez előzetesen vért kell szívniuk. A peterakás és a lárvakori fejlődés nedves korhadékban, bélsárral, vizelettel szennyezett szénában, komposztban történik. A bábokból az imágók kibújása a környezeti tényezőktől függően 22 és 56 nap között változhat. A hímek és a nőstények is elsősorban vérrel táplálkoznak, de szükség esetén virágnedveken is elélnek néhány napig. Naponta többször is szívnak vért. Szúrásaikkal a haszonállatokat és a kutyákat is ingerlik.
A „kutyalégynek” is nevezett szuronyos istállólegyek támadása
A döglegyek életmódja
A nőstények 100-200 petét raknak le rothadó húsra, dögre, szemétbe. Lárvái kb. fél nap alatt kelnek ki, majd egy-két hét múlva bebábozódnak. A bábokban 1-3 hét alatt fejlődik ki az imágó. A kifejlett legyek elsősorban hússal, ürülékkel vagy gyümölccsel táplálkoznak.
A húslegyek életmódja
A nőstények élő lárvákat raknak le, a friss húst "beköpik". A gyorsan fejlődő lárvák tenyészőhelyükről elmászva bábozódnak be. Az imágók a vágóhidak, piacok és szemeteskukák környékén igen gyakoriak, mert itt találnak táplálékot és a szaporodásukhoz megfelelő körülményeket.
Állat- és közegészségügyi jelentőség
A házi legyek táplálkozásuk miatt élelmiszereink és az állati tápok rendszeres látogatói. A különféle mikrobákkal szennyezett helyeket, (pl. a trágya, ürülék vagy szemét), peterakás és táplálkozás célból keresik fel. Ilyenkor testfelületükre, vagy bélcsatornájukba kórokozó (patogén) mikroorganizmusok kerülhetnek, amelyekkel az élelmiszereket és a környezetet szennyezhetik. Ily módon alkalmasak az ember és az állatok betegségeinek terjesztésére. Emberek esetében mindenekelőtt a gyomor-és bélbetegségek (tífusz, vérhas, stb.) átvitelében van szerepük. A legyek jelenléte különösen veszélyes olyan helyeken, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházak). A legyek rászállnak a sebre, a nyálkahártyák szélére, ahova a rajtuk levő kórokozókat szétszórják. Különös előszeretettel szállnak csecsemőre, az alvó, vagy magával tehetetlen betegre.
A szuronyos istállólégy vérszívóként különböző kórokozókat terjeszthet, de kártétele elsősorban fájdalmas csípésével és vérszívásásval függ össze. Nyári hónapokban elsősorban a lovakat és a marhákat támadja, de gyakran a szabadban élő kutyák fülét marják véresre.
A hús-, dög- és dongólegyek az élelmiszer, elsősorban a hús- és baromfiiparban, valamint a vágóhidakon és a szabadtéri piacokon fordulnak elő. Táplálkozásuk során jellegzetes szennyezésükkel, peterakásukkal, a húsok beköpésével az élelmiszerek élvezeti értékét csökkentik, sőt felhasználásra alkalmatlanná tehetik. Ezek a légyfajok petéiket vagy lárváikat a test felszínére, illetve különféle testüregek nyílásainak nyálkahártyáin is elhelyezhetik, melynek hatására kóros jelenség, ún. külső légylárva-betegség (Myiasis externa) alakulhat ki.
Megelőzés, védekezés
Az élelmiszeripar sokrétű szakágaiban (édes-, hús- és baromfi-, sütő-, tej-, konzerv-, növényolaj-, sör-bor- és szesz-, illetve vendéglátóiparban), továbbá az élelmiszer-kereskedelemben található változatos anyagféleségek és objektumok a legyek bejutásának és elszaporodásának korlátlan lehetőségét biztosítják.
A legyek elszaporodásának megelőzése össztársadalmi és ezen belül elsősorban állategészségügyi feladat. A tenyészőhely (trágya, szemét, hulladék) zárt tárolása, vagy elszállítása, az elhullott állatok tetemeinek szakszerű megsemmisítése a peterakás lehetőségét iktatja ki. A berepülő legyek szúnyoghálóval és szaghatáson alapuló légyriasztókkal tarthatók távol. A legyek a kék és a piros felületeket nem kedvelik. Az elszaporodott lárvák és az imágók elpusztítására vegyszeres kezelést un. légymérgeket kell használni.
Ha valahol legyek jelentek meg, illetve szaporodtak el, ott elpusztításuk az elsődleges feladat, mivel ezzel a pillanatnyi veszély csökkenthető vagy megszüntethető. Az imágók elpusztítása azonban csak akkor adhat megfelelő eredményt, ha azzal egyidejűleg a megelőzésre is kellő figyelmet fordítunk.
A legyek elleni védekezés eljárásai:
| Vegyi védekezés |
Mechanikai védekezés |
Egyéb módszerek |
|
Permetezőszerek
Spray-ek
Kenhető készítmények
Mérgezett csalétkek
Lárvaölők
Riasztó szerek
|
Szúnyoghálók
Elektromos légyirtó
Légycsapdák csalogatószerrel
Tenyészőhely letakarása
Ragacsos légyfogók
Légycsapó
|
Takarítás
Trágya szakszerű tárolása
Űrgödrös árnyékszékek megszüntetetése
Szemét lefedése, elszállítása
Steril hímek kiengedése |
.jpg)
