Még az epikában az író általában közvetlen módon, a szereplők által jelenít meg bizonyos tulajdonságokat és hangulatokat, addig a költő a versben közvetett módon fejezi ki lelkének legmélyebb tartalmait is. Mivelhogy az irodalom is egy élő szervezet, akárcsak a társadalom, ezért folyamatosan változik, átalakulés megjeleníti a társadalmi problémákat vagy pont elítél valamilyen visszaélést. Úgy, ahogy egy ember jelleme is megváltozhat, a költészet kifejezési módjai és témái is megváltoztak az utóbbi pár évtizedben. A kortárs költészet egyik meghatározó jellemzője, hogy eltér a hagyományos költői formáktól és szerkezetektől. A modern költők nagy mértékben elutasítják a hagyományos költészet kötött formáit, mintpéldául a rím, a ritmus, a költemény szakaszokra való tagolása és előnyben részesítik a szabad verset.
A tematika szempontjából pedig a modern líra szakít a hagyományos költészetben gyakran megjelenő nagy és egyetemes témákkal, mintpéldául a szerelem és a természet. A kortárs költészet számos társadalmi és politikai témával foglalkozik, olyanokkal mint a nemi identitá, gender kérdések, környzetvédelem, globalizáció, faji és rassz kérdések, a társadalom peremére szorultak helyzete vagy akár pont bizonyos politikai irányzatok elítélése. A modern költészet legmeghatározóbb eleme a nyelvvel és a formával való játék. A sztenderd nyelvhasználat mellett sokszor megjelenik a szleng, az argó, a trágárság, a többnyelvűség és a digilektusok is. A kortárs magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja Parti Nagy Lajos, aki költeményeiben játszik a nyelvvel és bátran nyúl a többnyelvűségbez is. A magyarországi posztmodern irodalom meghatározó alakja, aki fantáziadús, a konvenciókat sokszor áthágó, különleges nyelvi formákat megalkotó új stílusú költő. Több műnemben és műfajban is maradandót alkotott. A nyelvvel való játék másik kiemelkedő alakja Kovács András Ferenc, erdélyi magyar költő, aki bátran épít be költeményeibe olyan kifejezéseket is, amelyek elgondolkoztatják az olvasót. A kortárs költők gyakran olyan kifejezéseket használnak, amelyek által elmossák a nyelvek közötti határokat, különbségeket, mintpéldául a hunglish vagy a spanglish. Úgy a többnyelvűségnek, mint az interkulturális szavaknak az a céljuk, hogy kifejezzék a jelenkori társadalom sokszínűségét és multikulturalitását.
A modern költészet egyik kibontakozó irányzata az ökopoétika az egyre gyakrabban felmerülő ökológiai és globális problémák miatt, mintpéldául a természeti katasztrófák, a globális felmelegedés, a szén-dioxid kibocsátás, bizonyos állatfajok kipusztulása és a környezetszennyezés. Ezekben a versekben gyakori az ítélkezés, az erdőirtás, a szemetelés és egyéb környezetrombolás elítélése. Az ökopoétikán belül külön csportot alkotnak azok a versek, amelyek az ember és a természet közötti szoros kapcsolatra hívják fel a figyelmet. Ezek a lírai alkotásoknak a célja, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezeti problémákra és ösztönözzék az olvasókat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a bolygó megmentése érdekében.
A modern kor digitalizációja előtt a költők csak nyomtatott formában tudták eljuttatni írásaikat az irodalom kedvelőihez. A XXI. század eleji digitális forradalom következtében megváltozott az irodalom platformja és terjedési módja is. Megjelent a közösségi média és sorra egymás után jelentek meg az online folyóiratok és egyéb platformok is. Olyan weboldalak jelentek jelentek meg, amelyek publikációs lehetőséget biztosítottak a kezdő költők számára is, ahol elfogadtak egy verset és feltöltötték a portálra, még akkor is ha nem volt valamilyen nagy művészeti alkotás. Ez lehetőséget biztosított a kezdők számára hogy megosszák gondolataikat a közönséggel és hogy fejlődjenek mások hozzászólásai, észrevételei által. A technológia új kapukat nyitott meg a kortárs költők előtt, mivelhogy lehetővé tette hogy munkáikat weboldalakon, blogokon és közösségi médiaplatformokon osszák meg. Az utóbbi pár évtized technológiai vívmányainak köszönhetően a kortárs költők lehetőséget kaptak arra, hogy alkotásaikat audió- és videóformátumban is megosszák a közönséggel. Minden új irodalmi irányzat szembefordult az előtte uralkodóval, s így van ez a posztmodern esetében is. A posztmodernizmus már jóval túlmutat a modernizmuson, úgy tematikailag, mint nyelvi megformáltságában. Több irodalomtörténész is egyetért abban, hogy a modernizmusnak az igazi előfutára az avantgárd, mivelhogy ez az a stílusirányzat, amelyik a legjobban elszakad az őt megelőző XIX. századi irányzatoktól. A 90-es évek magyar irodalmát a különféle beszédmódok jellemezték, megjelentek nagyon szubjektív hangok a lírában, amelyek egy teljes mértékben újrarendeződő irodalmi világot teremtettek meg. Ennek a költőgenerációnak a jeles képviselői a szemléletváltást megverselő Tandori Dezső, a politikai költészetet művelő Petri György, a nyelvzsonglőrök, vagyis Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc és a dalköltészet képviselői, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna és László Noémi.
Mivelhogy az irodalom a szociális és történelmi események tükörképe, így az alkotások a társadalmi jelenségek és folyamatok reprezentációinak is tekinthetők. Minden történelmi korszakban megvoltak azok az események, amelyek befolyásolták az irodalom intézményrendszerét és magát az irodalmat, s így történt ez a XXI. században is a koronavírus-járvány ideje alatt. A nagy járvány 2019 végén tört ki Kínában, s 2020 elején jutott el Európába, amikor is kezdődtek a korlátozások. A Covid-19 járvány a bizonytalanság, a félelem, a szorongás, az idegesség és az elszigeteltség érzéséhez vezetett, amire több költő is reagált műveiben. Sok kortárs költő személyes tapasztalatait írta meg verseiban a világjárványról, s a legtöbb esetben olyan témák dominálnak ezekben az alkotásokban, mintpéldául a maszkviselés, a kötelező távolságtartás, a kézfertőtlenítőtől kirepedezett kezek, a megbetegedéstől való félelem és a folyamatosan változó valósággal való megbírkózás nehézsége. Ebben az időszakban sok költő a közösségi média és az online irodalmi folyóiratok felé fordult, mivelhogy a nyomtatott folyóiratok terjesztése nagy mértékben visszaszorult, illetve az irodalmi esteket se volt lehetőség személyes jelenléttel megszervezni, s pontosan ezért tevődött át sok irodalmi és kulturális esemény az online térbe.
A kortárs költészet egyik jellemzője az intenzív és nagyon gyakran megjelenő intertextualitás. Úgy ahogy az életben is minden összefügg mindennel, az irodalomban is kapcsolódnak egymáshoz a különböző alkotások, jelenség, ami a posztmodern költészetben különösen erőteljesen van jelen. A kortárs magyar lírában Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc és Szőcs Géza nevét kell feltétlenül megemlítenünk. Kovács András Ferenc vallásos költészete szoros kapcsolatban áll a bibliával, mivelhogy sok esetben alkalmaz bibliai motívumokat a verseiben, illetve más magyar irodalmi és világirodalmi alkotásokkal egyaránt. Az invocatio ennen magához című költeménye intertextuális kapcsolatban áll Zrinyi Miklós Szigeti veszedelem barokk eposzával, de fontos megemlítenem azt is, hogy a vers tartalmaz római mitológiai elemeket is és a keresztény Isten is megjelenik benne. Parti Nagy Lajos Löncsölő kislány című verse magába foglalja a kortárs költészet szinte minden jellemvonását: szabad vers formájában íródott, bátran és magabiztosan alkalmazza a többnyelvűséget, intertextuális kapcsolatban áll Kovács Eszter Pancsoló kislány című dalszövegével és még a nyelvet is egy új, modern, mondhatni innovatív módon használja.
Sok ember számára egyáltalán nem felemelő érzés kortárs költészetet olvasni, mivelhogy egy teljesen más nézőpontra van szükségünk ahhoz hogy a művészetnek ezt az irányzatát is megérthessük. Ha valóban el akarunk mélyülni a kortárs lírában és élvezni akarjuk, akkor egy paradigmaváltásra lesz szükségünk, mert a posztmodern lírai én teljesen más eszközök segítségével fogalmaz, mint a hagyományos költészet művelői. Először próbáljunk meg olyan tematikájú verseket olvasni, amelyek közel állnak az érdeklődési körünkhöz, s ezt követően pedig tanácsos kortárs költői felolvasásokon, workshopokon és irodalmi konferenciákon részt venni. Ezáltal lehetőségünk nyílik megismerkedni és kapcsolatba lépni kortárs költőkkel, felfedezni az ő stílusukat, írási technikáikat, tehát mintegy közelebb kerülni ehhez a világhoz. Végül pedig csatlakozhatunk költői csoportokhoz, elkezdhetünk mi magunk is verseket írni és megosztani a csoport tagjaival. Ezáltal fejlődhetünk és rengeteget tanulhatunk más sikeres költőktől.
Hiszek abban, hogy az irodalom sokkal több és gazdagabb mint azoknak a műveknek az összessége, amelyek beleférnek az iskolai tanmenetekbe. A tantervekbe csak egy bizonyos számú irodalmi alkotás fér bele, mivelhogy a tanításuk időkeretek kövé van beszorítva, s általában a nyelv szakos tanárok a klasszikus alkotókra összpontosítanak, de a pedagógusok feladata hogy utat mutassanak a fiatal generációknak. A diákoknak meg kell ismerkedniük a kortárs alkotókkal is és tudatosítani kell bennük, hogy az irodalom sokkal több, mint a tankönyvben megjelenő alkotások csoportja.