- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A rágógumit egy fogorvos, bizonyos William Semple találta fel állkapocs erősítési céllal.
118. szám - 2014. július 01.
GazdaságtudományKözgazdaságtan természettudományos megközelítésbőlA közgazdasági elméletek szerint, amikor az emberi viselkedést vizsgáljuk, akkor lényegében azt vizsgáljuk, hogy milyen egyéni és azokból eredően milyen kollektív döntések születnek. A döntések hátterében pedig – bármennyire is meglepő ez - közvetlenül, vagy közvetve, de mindig valamilyen adás-vétel, pontosabban fogalmazva, valamiféle csere-ügylet húzódik meg.
|
6
|
Az állatvilágban a viselkedés a puszta túlélést szolgálja, mert az evolúció ilyen irányban hatott. Ezt valószínűleg nem kellene tovább magyarázni, hisz logikus, hogy a túlélők maradtak csak fenn, hiszen ez magának az evolúciónak is a lényege. Egy állat nem töpreng a döntésein, nem gondolkodik a következményeken sem. Az azonnali hatásokat mérlegeli csupán, az ezután következő lépést már nem tudja tervezni. Eleve úgy van genetikailag beprogramozva, hogy követi az evolúció során már eddig is sikeresnek bizonyult stratégiákat, még abban az esetben is, ha a megváltozott körülmények között éppen ez okozza a vesztét. A Homo Economicus néven definiált modern kori emberi lény „racionalitása” ezzel szemben éppen azt jelenti, hogy ma már másképpen születnek a döntések. Az embert többi között ez tette emberré, hogy a rövid távú esélyek mérlegelése mellett képes tovább gondolni a jövőbeni események valószínűségét. Gondolatmenetünk általánosítva úgy írható le, hogy előbb felismerjük a döntési helyzetet, majd a döntés meghozatal előtt a lehetséges változatokat mérlegeljük, azután az egyes változatok kimenetelét is mérlegeljük, azokhoz eltérő hasznosságokat társítunk. Végül a vélt hasznosság maximalizálása alapján – esetenként más kedvező körülmények kialakulásának a hitében - meghozzuk döntésünket. A gazdaságpszichológia egy multidiszciplináris szemléleti mód, a közgazdaságtan és a pszichológia tudományának találkozása és interaktív kapcsolata. Viszonylag rövid, alig egy évszázados előtörténete ellenére komoly eredményeket produkált már a gazdasági élet különböző területein. Kialakulása a 20. század elejére tehető, amikor felgyorsult a technikai fejlődés, elterjedt a tömegtermelés. A pszichológiai szabályszerűségek a gazdasági élet szinte minden területén megjelennek, lényegében nem is túl nehéz felismerni őket. Gyors ütemben túlnépesedő bolygónk lakossága részben a közgazdaságtudománytól várja a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat. Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, de középtávon még fenntartható növekedés alapjait? Hogyan növelni a foglakoztatást, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a megtermelt javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni? A történelmi tapasztalatok alapján tisztában kell lenni azzal is, hogy a gazdasági döntések sosem pusztán a közgazdaságtudomány szempontjaiból megalapozott megfontolásokból születnek, hanem mindig keresni kell a politikai hátteret is. Más vélemények szerint a közgazdaságtan – mint tudomány – már a kialakulásának kezdete óta inkább arra összpontosít, hogy a már megtörtént dolgokat próbálja megmagyarázni, az előrejelzés pedig nem az erős oldala. Az újabb korban divatossá váló, úgynevezett multidiszciplináris megközelítés már más tudományágak eredményeit és tapasztalatait próbálja a közgazdaságtannal ötvözni, ami valószínűleg jó hatással lesz az ökonómia elméleti és gyakorlati fejlődésére. A multidiszciplináris megközelítések nem új keletűek. A közgazdaságtudomány és a matematika párosítása például nagyon sok probléma megoldását segítette elő már évtizedekkel ezelőtt is. Az értéktörvény elmélettől a statisztikai gazdaságkutató módszerekig mind a matematika és a közgazdaságtan „keresztezéséből” jöttek létre. Újszerű és érdekes próbálkozásnak tekinthető, amikor 2009-ben a Bank of England vezetőinek kezdeményezésére egy konferencia keretében zoológusok és bankárok találkoztak, hogy egymás módszereit megismerjék, egymás megközelítési módjait kipróbálják, hogyan alkalmazható a saját diszciplínán belül. A zoológusok javaslata szerint például nagyon hasznos felismerésekhez vezethetne, ha a közgazdászok ökoszisztéma-analógiákat alkalmaznának bizonyos jelenségek vizsgálatakor. Nemcsak a bankok, vagy más gazdasági szubjektumok működését lehetne ilyen analógiák alapján vizsgálni, hanem azok egymáshoz és a környezetükhöz kialakított viszonyát és viselkedését is modellezni lehetne ily módon. A halpopulációk számbeli alakulása állítólag már a gyakorlatban is jó analógiának bizonyult a bankok és pénzintézetek vizsgálatakor. Az orvostudomány és a közgazdaságtan szintén viszonylag könnyen kapcsolatba hozható. Sokan a járványok kialakulása és terjedése analógiájával a bankok sorozatos „bedőlését” próbálják megmagyarázni. Az amerikai központi bank szerepét betöltő FED például már sikeresen próbálkozott a villamossági és a pénzügyi rendszer közötti analógiákkal. A legígéretesebbnek azonban a gazdasági és a biológiai rendszerek közötti hasonlóság vizsgálata tűnik. Talán a legígéretesebb biológiai megalapozottságú új irányzat, melynek komoly jövőt jósolnak, a neuroeconomics, melynek még nincs is igazi és elterjedt magyar megfelelője. Az alapja az, hogy tudományos módszerekkel, a döntéshozók agyi struktúrájából próbálnának következtetni a meghozott és a jövőben meghozandó gazdasági döntések jellegére. Olyan elképzelések is vannak azonban, amelyek szerint a közgazdaságtan új paradigmáit a sejtbiológia törvényeiben kellene keresni. Planck, a Nobel díjas fizikus, aki a kvantummechanika alapjait is lerakta, állítólag azt mondta, kerüli a közgazdaságtant, mert számára túl bonyolult. Keynes erre úgy reagált, megérti, hogy egy fizikusnak miért nehéz a közgazdaságtan. A közgazdaságtan alapjainak megértéséhez logikára és intuícióra van szükség, valamint a tények széleskörű ismeretére. Ezek többsége ráadásul természettudományos értelemben véve nem számít egzakt ténynek. Pedig lehet, hogy a jövőben éppen a kvantummechanika felismerései segítenek majd megtalálni az eredményes gazdasági megoldásokat is. Az ember bizonyos feltételek között tehát bizonyíthatóan racionális lény. Ennek ellenére nem mindig a racionális döntés szabályai szerint jár el. A döntési folyamatnak van néhány fontos – gyakran figyelmen kívül hagyott, vagy be nem számítható szakasza. Az ember ugyanis nem csupán egyszerűen racionális, vagy irracionális, nem érzelmei által vezérelt, szolidáris, vagy önző. Nem mindig nyereség-maximalizáló, vagy kapzsi, hanem mindegyik egyszerre. A döntési helyzettől sokban függ, hogy éppen melyik „arcát” mutatja meg. Ezen a felismerésen alapul a gazdaságban és a társadalmi életben régóta alkalmazott módszer, amikor egy eleve megformált döntési helyzetbe terelnek bennünket. Ezzel akaratunktól függetlenül, számottevő mértékben el is dől választásunk. Ezt nevezik döntési csapdának. A pénzügyi szakma pl. rendszeresen használ olyan mutatókat, melyektől azt reméli, hogy segítséget nyújthatnak a nyerő befektetési lehetőségek kiválasztásában. Nem biztos azonban, hogy minden esetben a megfelelő mutatókhoz nyúlnak és még jól is alkalmazzuk azokat? Az utóbbi évek neuro-közgazdaságtani kutatásai megmutatták, hogy pl. a tőzsdei befektetésekben mekkora szerepe van az emberi agy és a kognitív folyamatok sajátos működésének. Sok esetben a brókereket a tesztoszteron, és nem a hűvös racionalitás elve vezéreli. Sok befektető érez állandó kereskedési kényszert, annak ellenére, hogy ez gyakran a befektetési eredmény romlásával jár. Tudományosan bizonyított a semmittevés hasznossága bizonyos helyzetekben. Van ugyanis, amikor jobban járunk, ha nyugton tudunk maradni és tétlen szemlélőként várjuk a kedvezőbb befektetési lehetőségeket. |
Kapcsolódó cikkek
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- A globalizáció vadhajtásai
- A helyesírás és a beszédszünet
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Öreg 65-tel? Én aztán nem
- A Százak Tanácsa adventi üzenete a nemzetnek
- Dr. mesterséges intelligencia - jön a géporvos
- CAR-T-sejtek a rák ellen
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Nyílt társadalom tűzijátékkal
- Hogy maradt magára egy egész generáció?
- Szárazon maradhatunk
- Tatárok helységneveinkben
- A világmegváltást kezdjük a konyhánál!
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Hőség ellen
- Manipuláció felismerése és hárítása
- Deepfake: Hamisítás gombnyomásra
- Előadás: Magyar találmányok az évszázadok során
- Vírusveszély
- Haladás?
- A gazdasági válságok - hatások és következmények
- A borkészítés technológiája
- A hunok eredete, vándorlása és utóélete
- Előadás: Honnan jöttek ősapáink - a magyarok egykori lakterületei
- Előadás: A bánáti kisvasút története
- Tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat Újvidéken
- Klíma: nem a kapitalizmus a hunyó
- Mikroplasztik a salátában
- Nyelvi vitafórum
- Húsz évvel fiatalodni
- Nem szúrja a szemét a szemét?
- Mit ne reméljünk inkább
- Kávé, a doppingszer
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- A fejlődéseszmény pusztítása
- Telefon: gyerekmunka, cianid, erdőirtás
- Félrecsúszott vonzatok
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- Repülj, vagy kirúgunk!
- Pleonazmus a szóalkotásban
- 21. századi kihívások a gazdaságban és a társadalomban
- Megrögzött késők
- Ön csibe vagy hattyú
- Soha ennyi autó
- Számítógépes igék
- Karikó, a tűzoltó
- A pénz jövője
- 2026: A CO2 szabadság vége
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Kapzsiság és infláció
- Az -alja utótagú helységnevek
- 23. Apáczai Nyári Akadémia – Interdiszciplináris képzés
- Magyar kávékirály
- Párkapcsolat bomlásban
- Kicsinál bennünket az MI
- Az élménypedagógia - felhívás
- A fák menthetik meg az emberiséget
- Öregek a szemétdombon
- Hurrá! Az mindent megold
- Mobilfüggőség
- A sikeres energiarendelet
- Az összevissza alvó szívbeteg lesz
- Szegények gyerekpénze
- Ülésezés - Hoz vagy visz?
- Öregedés és lassítása
- Testszag vagy pszichózis?
- A halálöröm
- Kísérletek, amelyeket látni kell
- Megfizetni a házimunkát?
- Silicon valley-nek annyi
- Genetika a mindennapjainkban
- Nemzeti kisebbségek jogi védelme
- Mindig a gazdagok a klímarombolók?
- Hidratálnak vagy dehidratálnak?
- Repedezik a nyugdíjrendszer
- Betyáros bölcsességek (vagy balga butaságok?)
- Ilyen is van: jó hír!
- Megírja helyetted!
- AZ IDŐPROFESSZOR – K. Geißler kibékülése
- Hol vannak a fejlődés határai
- Mindenható milliárdosok
- Egy hagyományos helynévforma
- A FIFA és a one love
- Legyőzni a hétfejű info-sárkányt
- Mi pusztítottuk el a Földet
- L. Klaveness vs FIFA
- Az intelligens emberek boldogabbak
- Minden szentnek maga felé
- Majd a bíró elintézi… (3)
- Nikola Tesla találmánya egy diákversenyen… (2)
- Az ökofalu esete az ördöggel
- Hűtéshez nem kell villany
- Merénylet a Monet-kép ellen
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Minden másképp van
- Elengedem a kutyám...
- Hogyan rombolja az iPhone a kapcsolatot
- Kiskirályok a házban
- Ha használod az eszed, nem megy el
- A világ mentőideákra vár
- A fizikai Nobel-díjas Anton Zeilinger a vallásról
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Kegyes hazugságok
- Cyberbűnözés
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az optimisták tovább élnek
- Magyarok és európaiak
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Dr. Berényi János megeszi… (1)
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- A dél-kaukázusi régió geostratégiai helyzetétől Spanyolország 1981-es puccskísérletéig
- A tantermen kívüli oktatás lehetőségei
- a „Kisebbségvédelem Európában” online nyári egyetemen való részvételre
- Elindult a Dialogue for Regional Security & Science hálózatépítési platform
- XXII. Apáczai Nyári Akadémia
- Tanulmányi pályázati felhívás
- Megvan a láthatatlanná tévő pajzs!
- Publikálási lehetőség
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021
- Publikációs pályázat
- Állásfoglalás
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- A fénynél nagyobb sebességgel
- Ismeretterjesztő előadások
- Kutatók Éjszakája - Amit látni kell!
- Kutatók Éjszakája 2021-ben
- Városmárka építés
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- A mélység rejtette kaland
- Külügyi Műhely
- Kisebbségvédelem Európában
- Húsvét 2021.
- Kéziratokat vár a Külügyi Műhely 2021/1. száma!
- Ismeretterjesztő előadások az interneten
- Szerkesztőket és rovatvezetőket keres a Külügyi Műhely csapata
- Megjelent a Külügyi Műhely 2020/2. lapszáma!
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Állásfoglalás
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vészhelyzet - nyakunkon a koronavírus
- Tehetséget, de mindenek előtt jó embert nevelni
- Tanulási technikák és a gondolkodás fejlesztése
- A légköri jelenségek titkai
- Lézerek a porondon
- Mit hoz a Mikulás?
- Magyar találmányok az évszázadok során
- Virgács és ajándék
- Vásári fortélyok újratöltve
- Útban hazafelé - felkészülés az idős korra III. rész
- Reneszánsz palota a mocsár közepén - a Bácsi várrom
- Látványos hőtani kísérletek
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Bevezetés a természettudományok világába
- Útban hazafelé 2. rész
- Útban hazafelé
- Légy mindig optimista
- Látványos kísérletek villamosságtanból
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- Jönnek a robotok! Végünk van?!
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Merre tartanak a mai fiatalok?
- Holisztikus táplálkozástudomány
- Az elekromágneses sugárzás veszélyei
- Okos város
- A Möbius-metró
- A rejtett város - Újvidék
- A számítógép és az agy
- A láthatatlan ember
- Kempelen Farkas, egy zseniális feltaláló és polihisztor
- Nem varázslat, hanem fizika
- A delfinek hangja
- „Tegyétek a fát jóvá, s a gyümölcse is jó lesz”
- Búvárkodás és veszélyei a keringési rendszerre
- Egy hajóban evezünk
- „Lángos csillag állt felettünk"
- Tehetségek bemutatkozása a Vajdaságban
- Építészet és társadalmi korszellem
- Aránytalan vagyoneloszlás
- Értékeink a vándortarisznyában
- A hangok titkai
- Fizet, mint egy Csekonics
- Villámlás és mennydörgés
- Sugárözönben élünk
- Az elektrotechnika búsképű lovagja
- Vegyületek, melyek megszólalnak
- A szabadnapok története
- A kompetencia alapú oktatás
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Természettudományi szekció
- Osztályfőnöki szekció
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Alapvető szimmetriaelvek és az atomreaktorok megépítése
- Az autógyártás legendái
- Radioaktív izotópok a nyomjelzésben
- Kalandtúra a virtuális valóságban
- Ökológia a háztervezésben
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- Az egyensúlyszerv fiziológiája
- A hallás mechanizmusa
- Mit üzen a fény?
- Cukorbetegség
- Építészet - szimbiózisban a természettel
- Munkácsy képei a fizikus szemével
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- Tehetséggondozás: felismerés, támogatás
- Gimnazistából ügyvéd
- Házi kedvenceink - örömök és veszélyek
- Pufók ovisok, túlsúlyos tinik, elhízott felnőttek
- Gutenberg-galaxis
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- A ’48-as szabadságharc leverése és megtorlása
- Fogápolás és szájhigiénia
- Tehetséggondozás egykor és most
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most II. rész
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- A valóság tükörképe
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Madárvilág egykor és most
- A növénygenetika rejtelmei
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Képzeletbeli utazás az idő kezdetére
- Evolúció vagy teremtés
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Az új idők kőolaja
- Hatvan éves a világ első atomerőműve
- A nyugdíjrendszerekről
- Az Egyetemes Philologiai Közlöny hetven éve
- Személynevek változatai
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Eszközbemutató és kísérletek
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- WIGNER JENŐ - A fizikai szimmetriaelvek felfedezője
- BÉKÉSY GYÖRGY - A hallásmechanizmus fiziológiájának a tudósa
- Hevesy György - A nukleáris medicina megalkotója
- Szent - Györgyi Albert - A C-vitamin feltalálója
- Dr. Nyáry Ferenc akkumulátora (1887)
- Zsigmondy Richárd - A kolloidkémia megalapozója
- Bárány Róbert - Az egyensúlyszerv fiziológiájának kutatója
- Lénárd Fülöp - Az elektronok kutatója
- Magyar származású Nobel-díjasok
- Olvasóink ajánlata